Kedves Naomimo! Itt a történet, amit kértél. Remélem tetszik. A helyszín valós, már jártam ott és nekem nagyon tetszett. Remélem ti is kedvet kaptok egy kis horrortúrára. Bár az a khm... jelenet csak a képzeletem szüleménye. Szóval, ha valaki esetleg azért menne, jobb is ha otthon marad. xDD
Gwen.xx
U.I: Ha valakinek van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal, de eddig nem mert, az bízzon magában és küldje el a gwendolyn.tussaud@gmail.com-ra.
Gwen.xx
U.I: Ha valakinek van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal, de eddig nem mert, az bízzon magában és küldje el a gwendolyn.tussaud@gmail.com-ra.
- Szia. Segíthetek?
- Szia. Örömmel venném, mert még azt sem tudom, hol vagyok. - léptem be a verőfényes napsütésről gyéren kivilágított szobába.
- A pokol tornácán.
- Hogy hol?
- Egy olyan helyen, ahol a félelmeid valósággá válnak, ahol azt kívánod, bárcsak álmodnál. De Kedveském, hamarosan rá kell jönnöd, hogy ez a valóság.
- Akkor azt hiszem nem jó helyen járok. - fordultam meg, de mögöttem, már zárva van az ajtó.
- Vagy pont jó helyen jársz. Itt az ideje, hogy az én kicsikéimnek végre új játszótársa legyen.
- De én csak a barátaimat keresem.
- Ahhoz, hogy őket megtaláld... át kell jutnod az elveszett és megtébolyodott lelkek útvesztőjét. - mutatott egy ajtóra, ami a jobb oldalamon helyezkedett el. Az ajtón három lyuk volt egymás alatt és a zárban nem volt kulcs. - Rendben. Végig megyek a pályán, mennyi a beugró?
- Már el van rendezve. Neked csak annyi a dolgod, hogy megtaláld a kulcsot, belépj a sötétbe és a túloldalon ki a fénybe. Lehetőleg élve, a barátaid között.
- Ámen. - mondtam röhögve, majd az ajtóhoz léptem és a legfelső lyukon bedugtam a kezem. Valami kemény, hideg és nedves dolog ért a kezemhez, így sikítva rántottam ki onnan. A kezemet a középső üregbe csúsztatva kitapogattam egy kis tálat, ami teli volt valami hideg zselével, volt benne egy szempár és a kulcs. Rámarkoltam, kihúztam a kezem és kinyitottam az ajtót. A helyiségbe belépve félhomály fogadott, becsapódott mögöttem az ajtó, mire ijedten ugrottam beljebb. Velem szemben egy hatalmas vas ajtót láttam, amin be volt húzva a retesz, aminek örültem. Egy lányt ült a sarokban, tele volt sebekkel és hatalmas vértócsa terült el alatta s körülötte.
- Jól vagy? - szakadtam hozzá, leguggoltam mellé, mire megragadta a kezem a szájához húzta és megharapott. A fájdalomtól felsikítottam, befogta a számat és a szemembe nézett. Ijesztő sárga szemeiben láttam, hogy amint lehetősége lesz rá, meg fog ölni. Elrántotta a kezem a szájától, így mellé kerültem a földre. Ölébe húzta a kezem s olyan közel csúszott hozzám, hogy már majdnem az ölemben ült.
- Hamarosan te is közénk fogsz tartozni.... - nézett le a kezemre, követtem a tekintetét s láttam, hogy az alkaromról folyamatosan folyik le a vér. - s te leszel az én új kis állatkám. - vette kezébe az arcom s sajátjával egyre közeledett felém. A szemeim még jobban kitágultak, de a félelemtől megbénultam. Már majdnem összeért a szánk, mikor egy rekedt kiáltást hallattam meg.
- Lucinda! Most fejezd be! Miért kell halálra rémítened az összes vendégünket? Hagyd békén és takarodj! - mutatott egy ajtóra a szoba másik felében. A lány kelletlenül fel állt és kiment a szobából. Visszhangzott a szoba az ajtócsapódástól. - Kérlek, bocsáss meg a viselkedéséért. Még új nálunk, nem rég csatlakozott. Még nem tudja, hogy kell viselkedni a vendégeinkkel....
- Értem. És nem haragszom.
- Nagyszerű. Nos Kedveském. Én vagyok a Mama, és TE drágaságom nem vagy más, csak egy betolakodó....Nem is olyan rég, még mi is ott fenn éltünk, aztán bezártak minket ide a sötétbe engem és a gyermekeimet.. Mert szerintük elmebetegek és pszichopaták vagyunk. De ez nem igaz Drágám, mi csak végeztünk azokkal, akik nem értékelték megfelelően az életet, amit kaptak. Mi csak meg akadályoztuk, hogy mások életét is megrontsák. De az emberek félni kezdtek tőlünk. Így hát ide kényszerültünk ebbe a lukba, de vannak olyanok, mint te, akik azt hiszik ide jöhetnek közénk. - lépett elém és megragadta a torkomat. Így végre megláthattam, hogy ki is ő.
- Már mennék is, csak a barátaimat keresem. - egy kb. 20 éves srác, aki tökre hasonlított volna Harry-re, ha nem lett volna leborotválva a haja és nem húzódik végig az arcán egy alig varasodó vágás.
- Hiába. Nekik már végük. Nem tartották be a szabályokat. Így az én kicsikéim eljátszogattak velük, amíg kínok kínjai között haltak meg. - villantott egy gonosz vigyort.
- Mi... mi... milyen szabályok?
- 1. Ne félj a sötéttől, mert az a barátod.
2. Ami a sötétben van, az a sötétben is marad.
és az utolsó de legfontosabb 3. Sose hagyd, hogy a félelem uralja a tetteid, különben úgy végzed, mit oly sokan előtted. - elengedett, az ajtóhoz lépett, s végig simította. - Most, hogy már felkészültél, ideje megismerned a gyermekeimet. Imádnak játszani. - mosolyodott el, s hatalmas sikítás és nevetés hallatszott a vas ajtó túl oldaláról, majd valaki rá is vert egyet a kezével. - Gyere kedvese, ideje, hogy találkozz a legnagyobb félelmeiddel. - húzta el a reteszt és nyitotta ki nekem az ajtót. Óvatosan léptem az ajtó felé, mikor visszatért a szobába Lucinda, így inkább beszaladtam a sötétbe gondolkodás nélkül. Ami hiba volt, mert valaki a nyakamnál fogva a falhoz taszított, és erősen szorított, levegőt is alig kaptam. Felemelve a kezem, lerántottam a torkomról az övét és elszaladtam balra. Jó ideig futottam követve a falat, mire beértem egy kivilágított helyiségbe, ahol két holttestet láttam. Közelebb érve láttam, hogy...hogy Louis és Niall fekszik ott. Hangosan felsikítottam, mire lábdobogást hallottam, onnan, ahonnan érkeztem, mire bebújtam a szekrénybe. Résnyire nyitva hagytam az ajtót, így 3 pár lábat láttam meg, még hozzá név szerint láttam a Sikoly bakancsát, Smileyface cipőjét, Jason Voorhees ruhájának alját. Mindent átnéztek, de mivel nem találtak, távoztak, amerről jöttek. De előtte még Jason belerúgott az egyik testbe, Sikoly pedig beledöfte a kését a másikba. Vártam még pár másodpercet, majd halkan kimásztam a szekrényből és a szemközti falhoz sétáltam. Elhúztam a toló ajtót, beléptem a kocka szobába, majd behúztam magam mögött. Bekapcsolt a stroboszkóp, majd szóltak, hogy keressem a kódot. Nem találtam semmit, de egy idő után kinyílt az ajtó és egy újabb sötét szobában találtam magam, ahol egy bohóc ült a sarokban két srác holttestén, a harmadik pedig az ölében ült és épp a nyakába harapott. Már az egész testet harapások borították, de ő még nem hagyta abba. Újra felsikítottam, mire rám kapta a tekintetét és felugorva megindult felém, de én ekkor már a lépcső felénél jártam. A legfelső szinten egy karosszékben ült Drakula Gróf. Beléptem az ajtón, mire lekapcsolódott a villany és suhogást hallottam, majd egy kemény mellkas ütközött a hátamnak.
- Lucinda! Most fejezd be! Miért kell halálra rémítened az összes vendégünket? Hagyd békén és takarodj! - mutatott egy ajtóra a szoba másik felében. A lány kelletlenül fel állt és kiment a szobából. Visszhangzott a szoba az ajtócsapódástól. - Kérlek, bocsáss meg a viselkedéséért. Még új nálunk, nem rég csatlakozott. Még nem tudja, hogy kell viselkedni a vendégeinkkel....
- Értem. És nem haragszom.
- Nagyszerű. Nos Kedveském. Én vagyok a Mama, és TE drágaságom nem vagy más, csak egy betolakodó....Nem is olyan rég, még mi is ott fenn éltünk, aztán bezártak minket ide a sötétbe engem és a gyermekeimet.. Mert szerintük elmebetegek és pszichopaták vagyunk. De ez nem igaz Drágám, mi csak végeztünk azokkal, akik nem értékelték megfelelően az életet, amit kaptak. Mi csak meg akadályoztuk, hogy mások életét is megrontsák. De az emberek félni kezdtek tőlünk. Így hát ide kényszerültünk ebbe a lukba, de vannak olyanok, mint te, akik azt hiszik ide jöhetnek közénk. - lépett elém és megragadta a torkomat. Így végre megláthattam, hogy ki is ő.
- Már mennék is, csak a barátaimat keresem. - egy kb. 20 éves srác, aki tökre hasonlított volna Harry-re, ha nem lett volna leborotválva a haja és nem húzódik végig az arcán egy alig varasodó vágás.
- Hiába. Nekik már végük. Nem tartották be a szabályokat. Így az én kicsikéim eljátszogattak velük, amíg kínok kínjai között haltak meg. - villantott egy gonosz vigyort.
- Mi... mi... milyen szabályok?
- 1. Ne félj a sötéttől, mert az a barátod.
2. Ami a sötétben van, az a sötétben is marad.
és az utolsó de legfontosabb 3. Sose hagyd, hogy a félelem uralja a tetteid, különben úgy végzed, mit oly sokan előtted. - elengedett, az ajtóhoz lépett, s végig simította. - Most, hogy már felkészültél, ideje megismerned a gyermekeimet. Imádnak játszani. - mosolyodott el, s hatalmas sikítás és nevetés hallatszott a vas ajtó túl oldaláról, majd valaki rá is vert egyet a kezével. - Gyere kedvese, ideje, hogy találkozz a legnagyobb félelmeiddel. - húzta el a reteszt és nyitotta ki nekem az ajtót. Óvatosan léptem az ajtó felé, mikor visszatért a szobába Lucinda, így inkább beszaladtam a sötétbe gondolkodás nélkül. Ami hiba volt, mert valaki a nyakamnál fogva a falhoz taszított, és erősen szorított, levegőt is alig kaptam. Felemelve a kezem, lerántottam a torkomról az övét és elszaladtam balra. Jó ideig futottam követve a falat, mire beértem egy kivilágított helyiségbe, ahol két holttestet láttam. Közelebb érve láttam, hogy...hogy Louis és Niall fekszik ott. Hangosan felsikítottam, mire lábdobogást hallottam, onnan, ahonnan érkeztem, mire bebújtam a szekrénybe. Résnyire nyitva hagytam az ajtót, így 3 pár lábat láttam meg, még hozzá név szerint láttam a Sikoly bakancsát, Smileyface cipőjét, Jason Voorhees ruhájának alját. Mindent átnéztek, de mivel nem találtak, távoztak, amerről jöttek. De előtte még Jason belerúgott az egyik testbe, Sikoly pedig beledöfte a kését a másikba. Vártam még pár másodpercet, majd halkan kimásztam a szekrényből és a szemközti falhoz sétáltam. Elhúztam a toló ajtót, beléptem a kocka szobába, majd behúztam magam mögött. Bekapcsolt a stroboszkóp, majd szóltak, hogy keressem a kódot. Nem találtam semmit, de egy idő után kinyílt az ajtó és egy újabb sötét szobában találtam magam, ahol egy bohóc ült a sarokban két srác holttestén, a harmadik pedig az ölében ült és épp a nyakába harapott. Már az egész testet harapások borították, de ő még nem hagyta abba. Újra felsikítottam, mire rám kapta a tekintetét és felugorva megindult felém, de én ekkor már a lépcső felénél jártam. A legfelső szinten egy karosszékben ült Drakula Gróf. Beléptem az ajtón, mire lekapcsolódott a villany és suhogást hallottam, majd egy kemény mellkas ütközött a hátamnak.
- Imádom a félelem szagát, mindig felizgulok tőle. És az sem egy hátrány, hogy nagyon dögös vagy. - húzta végig a nyelvét a nyakamon, miközben a hajamba túrt.
- Engedj el. - húzódtam el tőle, de csak még közelebb húzott magához. Egy gyors fordulással kiszabadítottam magam az öleléséből, pont mikor a fogát belevájta a nyakam bőrébe. Éreztem,a hogy a vér folyik lefelé a pólómba, de nem törődtem vele, csak szaladtam át az ajtókon folyamatosan, míg nem egy újabb lépcsősor tetején találtam magam. Leszaladtam, és lent olyan dolog várt, amit semmiképp sem vártam volna. Mind az 5 srác élt és virult, és széles mosolyt villantottak, mikor megláttak. Bár mindegyikőjükön maszk volt vagy ki voltak festve, de a saját ruháikban voltak így megismertem őket.
- Engedj el. - húzódtam el tőle, de csak még közelebb húzott magához. Egy gyors fordulással kiszabadítottam magam az öleléséből, pont mikor a fogát belevájta a nyakam bőrébe. Éreztem,a hogy a vér folyik lefelé a pólómba, de nem törődtem vele, csak szaladtam át az ajtókon folyamatosan, míg nem egy újabb lépcsősor tetején találtam magam. Leszaladtam, és lent olyan dolog várt, amit semmiképp sem vártam volna. Mind az 5 srác élt és virult, és széles mosolyt villantottak, mikor megláttak. Bár mindegyikőjükön maszk volt vagy ki voltak festve, de a saját ruháikban voltak így megismertem őket.
- Elég nehezen találtál meg minket, de végre itt vagy. - suttogta Harry a fülembe, miután levette a maszkját. Kirázott a hideg bársonyos hangjára, és nem tudtam kontrollálni magam, az első dolog, ami eszembe jutott az volt, hogy milyen lehet, amikor mocskos dolgokat mond. Túl sokszor gondoltam ilyenekre, pedig nem lett volna szabad.
- Hát ne is haragudj, de halálközeli állapotban, nem könnyű ez a bújócskázósdi. Főleg, hogy a csinos pofikáitokat arra használjátok, hogy ijesztgessetek és nem arra, hogy boldog legyek. - fordultam hátra hozzá gúnyos mosollyal. Niall felröhögött azon a hihetetlen nevetésén, amit nem tudok megunni, majd odajött hozzám és megfogta a derekam. Hazz és Niall közé szorítva nehezen lehet levegőt kapni, azt meg kell mondani. Nekem sem ment.
- Akarod tudni, hogy mi minek öltöztünk fel újra? - hallottam egy újabb hangot, ami Louis-hoz tartozott. - Zayn, a lámpát!
Hirtelen lett világos, és kellett egy kis idő, amíg szemeim megszokták a fényt. Mikor megláttam a fiúk lenge öltözetét a szám is tátva maradt a döbbenettől. Na ezt sosem gondoltam volna. Mindannyiukon csak egy boxer volt, kivéve Harry-t, akit nem találtam. Fogalmam sincs hova tűnhetett, az előbb még itt állt mögöttem.
- Mindannyian a szeretőid vagyunk Naomimo. - Liam beszélt, de nem tudtam rá figyelni. Hatalmas merevedését bámultam a gatyáján keresztül. Vajon mire készülnek ezek?
- Azért vagyunk itt, hogy kényeztessünk. - folytatta, aztán egy nagy lépéssel előttem termett.
- Itt a pokol tornácán? Ahol, ami a sötétben van, az a sötétben is marad? Ezt értsem úgy, hogy nem vagytok hajlandóak felvállalni, hogy ismertek? Na ez igazán jól esik srácok. - húzódtam el tőle és megfordultam, hogy megkeressem a kijáratot, de visszafordított a mellkasával szembe és megcsókolt. Nem tudtam pontosan, mi is történik, de nem is érdekelt, csak az engem smároló szexistenre koncentráltam. Hatalmas kezei rámarkoltak a seggemre, mire belőlem valami nyögés szerű hang csúszott ki, ezzel megszakítva csókunk.
Hirtelen valaki hátulról megfogta a kezeim és magam mögé húzva őket bilincselt meg. Hazza is előkerült. Ádámkosztümben jött elém, és mosolyától megremegtek a lábaim.
- Most nézni fogod, ahogy kielégítjük egymást, ha pedig jó kislány leszel, megkóstolhatsz minket. - mondta Lou, és azzal a végszóval lekapta Zayn-t. Nem hittem el, amit látok. Csak álmodok.... De nem, minden igaz volt és megtörtént. Zayn finoman kezdte egy-egy kézzel saját és Louis férfiasságát kényeztetni. Nem tudom, mikor vetkőztek le mind, de tetszett amit láttam. Körkörös mozdulatokkal simogatta Lou golyóit, aztán egymáshoz dörgölték szerszámjaikat és egy újabb csókkal be is fejezték tevékenységeiket. Zayn megfordult és Liam következett. Olyan hevesen smárolta le, ahogy még senkit sem láttam. Liam letérdelt és tövig bekapta a fekete hajú szépség farkát. Kicsit mocorogni kezdtem, meg akartam érinteni magam, de jobban tetszett volna, ha a fiúk engem simogatnak úgy, ahogy egymást. Kicsit szopogatta Zayn hosszát, majd megfordult, felállt, és Niall következett. Hevesen csókolóztak, és Nialler Liam seggét fogdosta. Kezdett nagyon kényelmetlenné válni a helyzetem. A Niam páros után Narry következett, és egyből a közepébe csaptak. A földön elterülve 69-es pózba helyezkedtek és egymást kezdték kielégíteni. Atyagatya én ezt nem bírom. Lábaimat kezdtem egymáshoz dörgölni, hogy legalább egy minimális élvezetet adjak magamnak.. Éreztem, ahogy a kezeim felszabadulnak és hálásan nyögtem fel. Hazz és Niall befejezték munkálataikat, Liam pedig óvatosan felemelve egyből Harry farkára csúsztatott.
- Oh bassz meg. - csúszott ki a számon. Hatalmas volt. gyorsan kezdte csípőjét mozgatni, én pedig körkörös mozdulatokat tettem fokozva mindkettőnk érzéseit. Harry hirtelen fordított meg magán, így szembe kerültem Liam, Louis, és Niall férfiasságával. Lou-ét egyből bekaptam, míg a másik két fiúét kézzel kényeztettem. Mivel Zayn már nem talált helyet, ezért Niall-be csúsztatta magát hátulról. Az ír fiú nyögése volt a legszexibb. Harry gyorsított mozdulatain, innen tudtam, hogy hamarosan elmegy. Befejeztem a többiek kielégítését, csak Hazzra figyeltem. De, ahogy láttam, szép vigaszt találtak egymásban (szó szerint). Én is közel jártam, ezért Harrynek besegítve ugrálni kezdtem rajta.
- Úristen Naomimo, megölsz. - nyögte Hazz és belém élvezett, aminek hatására én is elmentem. Megvártuk, míg a többiek is befejezik, szépen komótosan felöltöztünk. Kaptam mindenkitől egy csókot és elindultunk kifelé.
- Naomimo! Mi nem szeretnénk..... - kezdte Zayn.
- Ha ennek itt lenne vége... - folytatta Lou.
- Ezért azt szeretnénk.... - pirult el Niall.
- Ha velünk jönnél a turnéra és... - Liam nem tudta kifejezni magát.
- Ha titokban járnál mindannyiunkkal. - adott pontos meghatározást Harry.
- Hát srácok...nem is tudom. Az egy dolog, hogy jó volt veletek, de... - kezdtem el, mire mind elszomorodtak, biztosak voltak abban, hogy nemet mondok. De mi sem állt távolabb a valóságtól. - erre nem lehet nemet mondani. - kapták fel a fejüket. - Szeretlek titeket srácok, és bár ez egészen meredek ötlet, de benne vagyok.
- Mi is szeretünk téged - kiabálták egyszerre, majd a fejük fölé emeltek és dobálgattak.
- Hát ne is haragudj, de halálközeli állapotban, nem könnyű ez a bújócskázósdi. Főleg, hogy a csinos pofikáitokat arra használjátok, hogy ijesztgessetek és nem arra, hogy boldog legyek. - fordultam hátra hozzá gúnyos mosollyal. Niall felröhögött azon a hihetetlen nevetésén, amit nem tudok megunni, majd odajött hozzám és megfogta a derekam. Hazz és Niall közé szorítva nehezen lehet levegőt kapni, azt meg kell mondani. Nekem sem ment.
- Akarod tudni, hogy mi minek öltöztünk fel újra? - hallottam egy újabb hangot, ami Louis-hoz tartozott. - Zayn, a lámpát!
Hirtelen lett világos, és kellett egy kis idő, amíg szemeim megszokták a fényt. Mikor megláttam a fiúk lenge öltözetét a szám is tátva maradt a döbbenettől. Na ezt sosem gondoltam volna. Mindannyiukon csak egy boxer volt, kivéve Harry-t, akit nem találtam. Fogalmam sincs hova tűnhetett, az előbb még itt állt mögöttem.
- Mindannyian a szeretőid vagyunk Naomimo. - Liam beszélt, de nem tudtam rá figyelni. Hatalmas merevedését bámultam a gatyáján keresztül. Vajon mire készülnek ezek?
- Azért vagyunk itt, hogy kényeztessünk. - folytatta, aztán egy nagy lépéssel előttem termett.
- Itt a pokol tornácán? Ahol, ami a sötétben van, az a sötétben is marad? Ezt értsem úgy, hogy nem vagytok hajlandóak felvállalni, hogy ismertek? Na ez igazán jól esik srácok. - húzódtam el tőle és megfordultam, hogy megkeressem a kijáratot, de visszafordított a mellkasával szembe és megcsókolt. Nem tudtam pontosan, mi is történik, de nem is érdekelt, csak az engem smároló szexistenre koncentráltam. Hatalmas kezei rámarkoltak a seggemre, mire belőlem valami nyögés szerű hang csúszott ki, ezzel megszakítva csókunk.
Hirtelen valaki hátulról megfogta a kezeim és magam mögé húzva őket bilincselt meg. Hazza is előkerült. Ádámkosztümben jött elém, és mosolyától megremegtek a lábaim.
- Most nézni fogod, ahogy kielégítjük egymást, ha pedig jó kislány leszel, megkóstolhatsz minket. - mondta Lou, és azzal a végszóval lekapta Zayn-t. Nem hittem el, amit látok. Csak álmodok.... De nem, minden igaz volt és megtörtént. Zayn finoman kezdte egy-egy kézzel saját és Louis férfiasságát kényeztetni. Nem tudom, mikor vetkőztek le mind, de tetszett amit láttam. Körkörös mozdulatokkal simogatta Lou golyóit, aztán egymáshoz dörgölték szerszámjaikat és egy újabb csókkal be is fejezték tevékenységeiket. Zayn megfordult és Liam következett. Olyan hevesen smárolta le, ahogy még senkit sem láttam. Liam letérdelt és tövig bekapta a fekete hajú szépség farkát. Kicsit mocorogni kezdtem, meg akartam érinteni magam, de jobban tetszett volna, ha a fiúk engem simogatnak úgy, ahogy egymást. Kicsit szopogatta Zayn hosszát, majd megfordult, felállt, és Niall következett. Hevesen csókolóztak, és Nialler Liam seggét fogdosta. Kezdett nagyon kényelmetlenné válni a helyzetem. A Niam páros után Narry következett, és egyből a közepébe csaptak. A földön elterülve 69-es pózba helyezkedtek és egymást kezdték kielégíteni. Atyagatya én ezt nem bírom. Lábaimat kezdtem egymáshoz dörgölni, hogy legalább egy minimális élvezetet adjak magamnak.. Éreztem, ahogy a kezeim felszabadulnak és hálásan nyögtem fel. Hazz és Niall befejezték munkálataikat, Liam pedig óvatosan felemelve egyből Harry farkára csúsztatott.
- Oh bassz meg. - csúszott ki a számon. Hatalmas volt. gyorsan kezdte csípőjét mozgatni, én pedig körkörös mozdulatokat tettem fokozva mindkettőnk érzéseit. Harry hirtelen fordított meg magán, így szembe kerültem Liam, Louis, és Niall férfiasságával. Lou-ét egyből bekaptam, míg a másik két fiúét kézzel kényeztettem. Mivel Zayn már nem talált helyet, ezért Niall-be csúsztatta magát hátulról. Az ír fiú nyögése volt a legszexibb. Harry gyorsított mozdulatain, innen tudtam, hogy hamarosan elmegy. Befejeztem a többiek kielégítését, csak Hazzra figyeltem. De, ahogy láttam, szép vigaszt találtak egymásban (szó szerint). Én is közel jártam, ezért Harrynek besegítve ugrálni kezdtem rajta.
- Úristen Naomimo, megölsz. - nyögte Hazz és belém élvezett, aminek hatására én is elmentem. Megvártuk, míg a többiek is befejezik, szépen komótosan felöltöztünk. Kaptam mindenkitől egy csókot és elindultunk kifelé.
- Naomimo! Mi nem szeretnénk..... - kezdte Zayn.
- Ha ennek itt lenne vége... - folytatta Lou.
- Ezért azt szeretnénk.... - pirult el Niall.
- Ha velünk jönnél a turnéra és... - Liam nem tudta kifejezni magát.
- Ha titokban járnál mindannyiunkkal. - adott pontos meghatározást Harry.
- Hát srácok...nem is tudom. Az egy dolog, hogy jó volt veletek, de... - kezdtem el, mire mind elszomorodtak, biztosak voltak abban, hogy nemet mondok. De mi sem állt távolabb a valóságtól. - erre nem lehet nemet mondani. - kapták fel a fejüket. - Szeretlek titeket srácok, és bár ez egészen meredek ötlet, de benne vagyok.
- Mi is szeretünk téged - kiabálták egyszerre, majd a fejük fölé emeltek és dobálgattak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése