Nem bírom tovább (Liam) +18

Sírva néztem a képernyőn Liam képét. Már két éve együtt vagyunk és fél éve össze is költöztünk, de az elmúlt időben nagyon furcsa lett. Későn járt haza és mindig feszült volt velem. Tegnap este meg is ütött, pedig én csak segíteni akartam neki, de még ezt is megbocsátottam neki, hisz részeg volt, nem tudta mit csinál. Viszont azt már nem tudom lenyelni, hogy miközben én itthon várom ő más lányokkal szórakozik. Mint kiderült tegnap volt egy parti, amiről nekem nem is szólt, és egy nekem idegen lánnyal ment el. Most mosolyogva nézett rám  képernyőből. Elegem volt. Nem bírom tovább csinálni. Még mindig sírva felpattantam a kanapéról és befutottam a közös hálószobánkba. Kirángattam a bőröndöt az ágy alól és elkezdtem a ruháimat beledobálni. Ebben a pillanatban hallom, hogy becsapódik a bejárati ajtó, ami azt jelentette, hogy Liam hazaért. Meglepően korán.
- Megjöttem - kiáltotta fel, de nem foglalkoztam vele. Eddig mindig lerohantam, hogy üdvözöljem, de most nem akartam látni. Ráadásul az utóbbi időben, még megcsókolni sem volt hajlandó. - T/N, hol vagy? - megint nem válaszoltam. Hallottam ahogyan feljön az emeletre és egyenesen a szobánk felé tart. Épp végeztem a ruhák elpakolásával mikor Liam benyitott és megdermedt a látványtól - Te meg mit csinálsz? - kérdezte döbbenten.
- Nem nyilvánvaló? Elhagylak. Elegem volt - el akartam menni mellette, de Liam megfogta a karomat és maga felé fordított.
- Nem hagyhatsz el - kijelentése szíven ütött, de nem akartam neki kimutatni. - Miért akarsz elhagyni? - kérdezte meg most már jóval gyengédebben. Hitetlenkedve húztam fel a szemöldökömet.
- Szerinted? Nem bírom tovább a hideg viselkedésedet. Ráadásul tegnap megütöttél, teljesen kikeltél magadból - láttam rajta, hogy kezdi felismerni a helyzet komolyságát, de most az sem érdekelt, hogy tekintetébe bűntudat és szomorúság költözött - Ráadásul ma azt kell látnom a tévében, hogy egy barna csajjal mutatkozol egy partin, amiről én nem is tudok. - Liam kétségbeesetten kapott utánam.
- Nagyon sajnálom. Kérlek bocsáss meg. Nem fog többet előfordulni.
- Sajnálom Liam, de én már nem akarom ezt folytatni - megint ki akartam menni a szobából, de megint visszarántott és szenvedélyesen nyomta ajkait az enyémekre. Megbabonázva viszonoztam csókjait. Nem bírtam megállni, mert mindezek ellenére még mindig szerettem.
- Nem hagyom, hogy elhagy - ezzel bentebb húzott a szobába, a bőröndöt kivette a kezemből és lelökött az ágyra. Máris fölöttem volt és a nyakamat csókolgatta. Jóleső borzongás futott végig a gerincemen. - Szeretlek - suttogta bele a fülembe. Egy hirtelen mozdulattal lerántotta rólam a felsőmet, majd a melltartómat. Ajkait meredező mellbimbómra szorította, amitől megint felnyögtem. Imádtam amikor Liam így kényeztetett, ráadásul már nagyon rég óta nem voltunk együtt szexuálisan és már nagyon hiányzott. Liam most lejjebb ment egészen a szoknyám derekáig, amit megint egy rántással eltávolított. Amint meglátta falatnyi bugyimat elmosolyodott és megnyalta ajkait. Nem telt bele sok időbe és azt is eltávolította testemről és máris akcióba lendült. Feldugta egyszerre három ujját, majd eszeveszett tempóban ujjazni kezdett. Az alhasamban már éreztem a remegést, de Liam kihúzta az ujját, így nem tudtam elélvezni. Dühös tekintettel néztem Liam-re, aki vigyorogva figyelt.
- Most te jössz - löktem hátra. Lerántottam róla a pólóját, majd a nadrágját és az alsógatyáját. Liam most már teljesen meztelenül feküdt előttem, remegve a vágytól. Nem húztam tovább az agyát, bevettem több mint a felét hatalmas farkának. Liam száját egy öblös nyögés hagyta el, amit mosollyal nyugtáztam. Nem sokkal később éreztem, hogy megremeg, de mielőtt még végleg elélvezhetett volna, kihúztam őt a számból és kárörvendő mosollyal néztem rá. Nem vártam meg, hogy mit reagál, átlendítettem rajta a lábamat és ráültem hatalmas farkára. Amint egyesültünk egy hatalmasat sikítottam. Egyre gyorsabban kezdtem rajta ugrálni, de kezdtem fáradni és ezt Liam is észre vette, ezért fordított a helyzetünkön és most ő került fölülre. Iszonyatos tempóban kezdett döngetni.
- Liam...mindjárt - nyögtem ki nagy nehezen, mire Liam még gyorsabban kezdett mozogni. Ebben a pillanatban jutottam fel a csúcsra. Hatalmas sikolyomtól az egész ház beleremegett. Egy ideig csendben feküdtünk egymás mellett, de ekkor Liam megszólalt.
- T/N, sajnálom ami történt. Nem akartalak megütni és megcsalni sem. Egyszerűen nem tudom mi ütött belém, de azt el kell hinned nekem, hogy szeretlek - könnyes szemmel néztem rá.
- Akkor sem maradok veled - Liam kétségbeesett arccal kelt föl és kezdett turkálni a fehérneműs fiókjában. - Ezt neked vettem - ereszkedett előttem fél térdre - Legyél a feleségem - ezzel felkattintotta a kis doboz fedelét amiben egy gyönyörű gyűrű volt.
- O Liam, nem tudom. Nem vagyok biztos benne, hogy végig tudom csinálni - Liam arcán legördült egy könnycsepp, de nem adta fel.
- Kérlek. Próbáljuk meg. Szeretlek - ezzel remegő kézzel a kezemre húzta a gyűrűt. Reménykedve nézett rám.
- Rendben - mondtam végül, mire hatalmas mosoly terült szét az arcán - Szeretlek.
- Én is szeretlek, kicsim. Soha többet nem foglk megcsallni, ígérem - ezzel megcsókolt.