Félsz már? (Harry) +18

Ezt a sztorit Barbi kérte! Remélem tetszik! :) Ne haragudj, hogy ilyen rövid lett, és hogy ilyen sokat kellett rá várnod :(

A telefonom csörgésére ébredtem fel. Megnéztem ki hív, de ismeretlen volt kiírva a kijelzőre. Nagy nehezen feltápászkodom és megnyomom a zöld billentyűt.

- Halló – szólok bele rekedtes hangon. Nem szól bele senki, csak ilyen fura hangokat ad ki valaki. – Ne szórakozzon – mondtam végül és letettem a telefonomat. Az elmúlt héten többször is voltak ilyen hívások, mintha valaki kipécizett volna. Nagyon idegesítő tud lenni, főleg mikor dolgozom. A főnököm már azt mondta, hogy csak úgy mehetek dolgozni, ha ki van kapcsolva a telefonom. Már arra is gondoltam, hogy lecserélem a számom. Gondolataimat ismét a telefon csörgése szakította félbe. Idegesen odakaptam és kinyomtam, ezzel egy időben ki is kapcsoltam. Elegem volt. Most már biztosan veszek egy új kártyát. Nagy nehezen felkelek az ágyból és felöltözöm.

Fél óra múlva már az új telefonommal tartottam hazafelé, de mikor hazaértem megdöbbentő látvány fogadott. Fel volt túrva mindenem, a székek fel voltak borítva és a tévém fölé valaki odaírt festékkel. Közelebb léptem, hogy megnézzem mi az. Ez állt a falon: Félsz már? Ha azt akarod, hogy ennek vége szakadjon, gyere este 8-ra a szökőkúthoz. Ne próbálj meg átverni. Éreztem, hogy az egész testemen végig szalad a hideg. Mit csináljak? Szóljak a rendőrségnek? Ép nyúltam a telefonomhoz, mikor kaptam egy sms-t. Ne próbáld meg a zsarukat hívni, mert megbánod. Felkaptam a fejemet. Figyel? Itt van a közelemben? Éreztem, hogy könnyek szöknek a szemembe, de legyűrtem őket. Ha tényleg itt van, akkor nem akarom, hogy sírni lásson, bárki is az.

Este félve indultam el az adott helyszínhez. Mit akar tőlem? Nekem nincsen sok pénzem, nem tudok adni, és olyan rokonom sincsen, aki gazdag lenne. Mit akar hát tőlem?  Mikor odaértem nem volt ott senki. Negyed kilenckor kezdtem megkönnyebbülni, hogy az egész csak egy ócska vicc volt. Megkönnyebbülten indultam hazafelé, mikor valaki elkapta a karomat és visszarántott.

- Hová mész kicsi lány? Még korántsem végeztünk. – Ijedten felemeltem a fejemet és egy ismerős zöld szempárral találtam szemben magamat.

- Harry? – suttogtam megrendülve. Tényleg ő lett volna, aki hívogatott? Mégis miért? Nem értek ebből az egészből semmit. Miért tette volna ezt velem? Láthatta a szemembe a kérdéseket, mert elmosolyodott.

- Most már legalább ismered azt a kétségbeesést, amit én érezem, mikor egyszerűen csak kidobtál. Most nagyon meg fogod bánni. - Ezzel egyszerűen durván magához szorított. Ajkát az enyémekhez nyomta és keményen megcsókolt. Minden erőmet összegyűjtve próbáltam ellökni magamtól, de nem sikerült. Mikor megunta, hogy megpróbálom ellökni magától felemelte a kezét és egy hatalmas pofont kevert le nekem. Az ütés erejétől a földön kötöttem ki, így fel kellett rá néznem. El sem hiszem, hogy ugyanaz a Harry áll előttem, akivel három évig együtt voltam. Az a Harry soha nem ütött volna meg, a mostanival ellentétben.

- Hagyd magad hamarabb, szabadulsz. Ma mindenképpen dugni fogunk, akármit is csinálsz – vonta meg a vállát. Felrángatott a földről és megint meg akart csókolni, de elfordítottam a fejemet. Harry megvonta a vállát és megfordított. Így neki háttal álltam. Mielőtt tiltakozhattam volna szétszakította rajtam a vékony nyári felsőmet. Próbáltam eltakarni magam, de nem sok sikerrel. Kikapcsolta a melltartóm, így most felülről teljesen meztelen voltam. Eltakartam a melleimet, de Harry durván arrébb lökte a kezemet. Előrenyúlt és durván markolászni kezdte.

- Elég Harry, ez fáj – próbáltam tiltakozni.

- Épp az a cél kislány. Nekem kell élvezni, nem neked - nevetett fel halkan és még jobban bedurvult. Erősen ujjai közé szorította a mellbimbómat és erősen rászorított. Fájdalmamban felsikoltottam, mire Harry elégedetten hümmögött. Szerencsére abbahagyta minden tevékenységét és maga felé fordított. El akartam takarni a mellemet, de durván félrelökte a kezemet. - Ne takargasd magadat. Hadd élvezzem a látványt - kacsintott rám. Mivel felhagytam a tiltakozással kezeit levezette a farmerom gombjához. Seperc alatt kigombolta és lehúzta rólam a nadrágot a bugyimmal együtt. Durván felnyomott nekem három ujját, amitől megint felsikoltottam. Egy idő után érdekes módon élvezni kezdtem tevékenységét, de mikor ezt észrevette rögtön abbahagyta. Lelökött a padra, így most a hátamon feküdtem. Harry lehúzta a nadrágját, szétfeszítette a lábamat és keményen belém hatolt.
-Harry.. ne - próbáltam tiltakozni, de nem érdekelte - kérlek - sírtam fel hangosan. Ebben a pillanatban éreztem, hogy elélvez. Kihúzódott belőlem, felöltözött és mos így nézett le rám.
- Nem voltál olyan jó, mint ahogy képzeltem - vetette oda és ezzel faképnél hagyott. Ott feküdtem meztelenül és megalázottan a park egyik padján. Nem tudom elhinni, hogy ezt csinálta. Szememből könnyek kezdtek folyni, míg zokogásban nem törtem ki.