Ismét hali :)
Ezzel a sztorival pályáztam erre a posztra,amit megkaptam :D
Tervezek ennek egy második részt is ;)
Jó olvasást. :*♥
Gasorin.xx
Éppen a lányomat tettem tisztába,mikor akaratlanul is könnyek szöktek a szemembe. Minden mozdulata,porcikája és vonása az apjáé,aki még a létezéséről sem tud. Mikor kidobott 4 év után,pont aznap tudtam meg,hogy a kis Darcy bennem van. De ahelyett,hogy felhőtlen boldogságban úszkáltam volna,kisírtam a könnycsatornáimat. Elköltöztem Londonból vissza Bristol-ba,ahol senki sem zavar. Harry-t mai napig nem vertem ki a fejemből. Nem is tudom,most,hogy Darcy megszületett. Úgy döntöttem,hogy ma elmondom neki az igazságot.
-Biztos vagy benne?-kérdezte Samantha.
-Teljesen. De majd ha látta a lányát,vidd el anyámhoz,kérlek,mert biztos veszekedés lesz..
-Rendben van.
-Biztos vagy benne?-kérdezte Samantha.
-Teljesen. De majd ha látta a lányát,vidd el anyámhoz,kérlek,mert biztos veszekedés lesz..
-Rendben van.
***
Próbáltam keresni Harry-t de nem vesz rólam tudomást sem. Ezért elhatároztam,hogy elmegyek a próbájukra. Úgyis itt adnak majd koncertet pár nap múlva.
Nem volt nehéz dolgom,Paul beengedett,mondván,hogy ne idegesítsem fel Harry-t. Mit sem törődve vele,kerestem a HARRY STYLES feliratú öltözőt. Mikor megtaláltam kettőt kopogtam a lakkozott,fa ajtón.
-Szabad.-hallottam azt a rekedtes mély hangot,ami mai napig megmelengeti a szívemet.
Félve nyitottam be az ajtón,mikor megláttam őt.. Innen már nincs visszaút.
-Nocsak, T/N. Mit keresel itt?-nevetett fel kínosan.
-Beszélnünk kell.-nyeltem nagyot.
-Lökjed.
-De nem itt. Hanem nálam.
-Muszáj?
-Igen.
1,5 óra kínlódás után hazavitt,majd bejött a házba,ahol belépve a nappali volt az első hely. És ott a kanapé előtt egy babakocsi,s mindenhol baba-cuccok. Harry nem tulajdonított nagyobb figyelmet neki.
-Látom egy barátnőd kölykezett.
-Harry. Ülj le.-mondtam sóhajtva,mire tette,amit kértem.-emlékszel,mi volt egy éve?
-Még jó..-forgatta meg a szemét.
-Hát..aznap akartam mondani neked egy jó hírt,amit idáig titkoltam.
-Mit?
-Azt,hogy teherbe ejtettél,Harry.- éreztem,hogy könnyek kezdik csípni a szememet.
-Micsoda??-fagyott le.
-Várj egy percet.-álltam fel,és felmentem a pici szobájába,ahol Sam játszott vele,majd kivittem.
-Tessék Harry. Bemutatom a lányodat. Darcy-t. Darcy Styles-t.
-Gyönyörű ..-fogta meg a kis csöppséget.-Miért nem mondtad el?
-Nem tudom..
-Jogom lett volna hozzá!!-kezdett ideges lenni.
Jobbnak láttam,hogy Darcy anyámnál legyen. Szóltam legjobb barátnőmnek és már vitte is.
-Rohadtul el kellett volna mondanod,mert az én vérem is!
-Tudom,de ez van. Tudom,hogy nem szeretsz,és sosem akartál gyereket. Ezért titkoltam.. De rájöttem,hogy..én..még mindig szeretlek.És saj..-nem tudtam befejezni a mondatot,mert ajkai erőszakosan csókoltak.
-Most örök életre megtanulod,hogy ki is vagyok én és jogom van bármihez!-ordította,majd megismételte előző tettét,csak durvábban.
Próbáltam ellenkezni,de ő erősebb volt nálam.
-Ne ellenkezz,ribanc,vetkőzz!- köpte a szavakat,ami nem rá vall..
-Nem..-mondtam elcsukló hangon.
-Nem? Na akkor majd én segítek rajtad!
Elkezdett kutakodni a fiókban,míg meg nem talált egy régi kinyúlt ruhadarabot. Erősen összekötötte a kezemet,ami rohadtul fájt,majd ketté téptr topomat .
-Rád se ismerek!-kezdtem keserves zokogásba. Meg fog erőszakolni.-Kuss legyen,ribanc!-üvöltött rám.
Hamarosan melltartóm is arra a sorsra jutott,amire az előző ruhadarabom.
- Egy szerencséd van!
-Mi?
-Az,hogy van tejed. Mert ha nem lenne,ezerszer durvább lennék!
Nagyot nyeltem,majd Harry durván csipkedni kezdte a mellbimbóimat,ami rettenetesem fájt. Könyörögtem hogy hagyja abba,de rám se hederített. Kezét hamarosan szája váltotta fel. Erősen harapdálta melleimet,amitől könnyezni kezdtem. Nem ismertem rá.. Ő nem az a Harry volt,akivel 4 évig együtt voltam.. Mikor legkevésbé számítottam rá,elkezdte szívni belőle a tejet.
-Harry kérlek hagyd abba..-mondtam elcsukló hangon.
-Ha nem kussolsz be,én esküszöm,hogy úgy megbaszlak,hogy még lábra sem fogaz tudni állni!
Erre inkább befogtam. Akármennyire is undorodtam ettől az énjétől,bejött. Valamiért ez a durva előjáték és a mocskos,hangos,ugyanakkor sértő szavak felizgattak.. De ezt nem mutattam ki.
Mikor megunta a tej kiszívását,ajkát nyalogatva tépte szét a nadrágomat. Ami mellesleg a kedvencem volt,de inkább kussoltam. Széttette a lábamat,ezzel belátása nyílt nőiességemhez,amit csak egy apró nedves bugyi takart. Elpirultam,ahogy megnyalta alsó ajkát a látványra. Nekem csak most tűnt fel,hogy a nappaliban állunk,és ez nem valami kényelmes.. Ezt bizonyára Harry is észre vehette,mert egy nagy lendülettel a kanapán kötöttem ki. A hátam sajgott,a nyakam zsibbadt. De leszarta. Csak eltávolította az utolsó ruhadarabot és azonnal belém vezette 3 ujját. Kegyetlenül fájt. Sikoltoztam a fájdalomtól,mialatt Harry erőszakosan ujjazott. Nem akartam elélvezni,ezért próbáltam magam tartani. Nem tetszett ez a bánásmód.. Könnyek szántotta arcomat hátra hajtva keserves zokogás tört fel belőlem. Már majdnem megadtam magam,amikor kihúzta ujjait.
Eltűnt a konyhában,én pedig kezdtem azt hinni,hogy vége. De hamarosan egy kígyóuborkával tért vissza. Te jó ég...
-Harry,csak azt ne ..-kerekedett ki a szemem.
-Azt mondtam,kuss!-lökött vissza.
Durván nyomta belém a zöldséget,amitől hatalmasat visítottam fájdalmamban. Feszített és hosszú volt. A könnyek ismét utat törtek maguknak arcomon. Harry persze letojta magasról,hogy szenvedek.. Egészen a végéig nyomta be,,majd elvette onnan kezét,de a zöldség bennem maradt. Gyorsan kezdett el vetkőzni,én pedig ziháltam a feszítő érzéstől,amit az uborka okozott nekem. Hirtelen hason találtam magam. Annyira figyeltem,hogy érzékelni nem tudtam.
-Kér..lek..-nyöszörögtem, utalva,hogy hagyja abba.
-Mire?
-Fejezd be.-sírtam.
-Engem nem hatsz meg,te ribanc!-amint ezt kimondta keze már is az arcomnak ütközött. MEGÜTÖTT. Soha nem tett ilyet egy lánnyal sem..
Ez után a tette után hátsómba tolta magát. Erőszakosan kezdett el döngetni,amitől csak még rosszabb lett ez az egész. A hangom el fog menni,az tuti. De lábra sem fogok tudni állni az elkövetkezendő hetekben. Miközben mozgott hátsófelemben,lenyúlva elkezdte mozgatni az uborkát bennem. Felkiáltottam. A testemet átjárta a fájdalom és a remegés. Nagyon fájt. Nem ismertem rá.. farka ki-be járt fenekemben. Éreztem,hogy menten szétrepedek. Ekkor az uborkát elhajította,s megfordított. Férfiasságán megakadt a szemem. Nagyobb,mint amire emlékeztem.
-Szopj le!-utasított és feltérdeltetett.
-Har..-kezdtem volna bele,azonban Az említett azonnal számba lökte magát.
Öklendeztem,fuldokoltam és nem kaptam levegőt. Próbáltam kicsúsztatni a számból,de partnerem hajamat tépve mutatta a tempót. El nem engedett volna...
-Ah,ez az!-nyögött,majd számba élvezett.-Nyeld le!
A biztonság kedvéért befogta a szám és az orrom. Muszáj volt lenyelnem..
-Jó kislány.
Amint ezt kimondta erőszakosan esett ajkaimnak,amit viszonoznom kellet. Ebben a helyzetben nem tudtam mást tenni. Áttért nyakamra,ahol durva szívásnyomokat,harapásokat hagyott. Nagyon durva volt velem,ami nem rá vall.. Leérve középpontomhoz,elkezdte kézzel paskolgatni szeméremdombomat,majd egész hosszát belém tolta. El voltam szokva méretétől,de nem érdekelte. Vergődtem a fájdalomtól,elől összekötözött kezekkel,miközben farka bennem mozgott rohadt gyors iramban.
-Szűk vagy baby.-nyögte elhalóan.-De imádom a kis rózsaszín,meleg pinádat.
-Harry ez fáj!-kezdtem sírni.
-Leszarom!! Ez most rólam szól!
Gyorsan mozgott bennem,kitöltve engem,ugyanakkor feszítő fájdalmat okozva ezzel. Nemsokára végre elélvezett. És ezzel sajnos én is. Pedig nem akartam. Összeszedte a ruháit,felöltözött,majd véres kezemet kikötve elment. Megint kisétált az életemből. Az életünkből..
Nem volt nehéz dolgom,Paul beengedett,mondván,hogy ne idegesítsem fel Harry-t. Mit sem törődve vele,kerestem a HARRY STYLES feliratú öltözőt. Mikor megtaláltam kettőt kopogtam a lakkozott,fa ajtón.
-Szabad.-hallottam azt a rekedtes mély hangot,ami mai napig megmelengeti a szívemet.
Félve nyitottam be az ajtón,mikor megláttam őt.. Innen már nincs visszaút.
-Nocsak, T/N. Mit keresel itt?-nevetett fel kínosan.
-Beszélnünk kell.-nyeltem nagyot.
-Lökjed.
-De nem itt. Hanem nálam.
-Muszáj?
-Igen.
1,5 óra kínlódás után hazavitt,majd bejött a házba,ahol belépve a nappali volt az első hely. És ott a kanapé előtt egy babakocsi,s mindenhol baba-cuccok. Harry nem tulajdonított nagyobb figyelmet neki.
-Látom egy barátnőd kölykezett.
-Harry. Ülj le.-mondtam sóhajtva,mire tette,amit kértem.-emlékszel,mi volt egy éve?
-Még jó..-forgatta meg a szemét.
-Hát..aznap akartam mondani neked egy jó hírt,amit idáig titkoltam.
-Mit?
-Azt,hogy teherbe ejtettél,Harry.- éreztem,hogy könnyek kezdik csípni a szememet.
-Micsoda??-fagyott le.
-Várj egy percet.-álltam fel,és felmentem a pici szobájába,ahol Sam játszott vele,majd kivittem.
-Tessék Harry. Bemutatom a lányodat. Darcy-t. Darcy Styles-t.
-Gyönyörű ..-fogta meg a kis csöppséget.-Miért nem mondtad el?
-Nem tudom..
-Jogom lett volna hozzá!!-kezdett ideges lenni.
Jobbnak láttam,hogy Darcy anyámnál legyen. Szóltam legjobb barátnőmnek és már vitte is.
-Rohadtul el kellett volna mondanod,mert az én vérem is!
-Tudom,de ez van. Tudom,hogy nem szeretsz,és sosem akartál gyereket. Ezért titkoltam.. De rájöttem,hogy..én..még mindig szeretlek.És saj..-nem tudtam befejezni a mondatot,mert ajkai erőszakosan csókoltak.
-Most örök életre megtanulod,hogy ki is vagyok én és jogom van bármihez!-ordította,majd megismételte előző tettét,csak durvábban.
Próbáltam ellenkezni,de ő erősebb volt nálam.
-Ne ellenkezz,ribanc,vetkőzz!-
-Nem..-mondtam elcsukló hangon.
-Nem? Na akkor majd én segítek rajtad!
Elkezdett kutakodni a fiókban,míg meg nem talált egy régi kinyúlt ruhadarabot. Erősen összekötötte a kezemet,ami rohadtul fájt,majd ketté téptr topomat .
-Rád se ismerek!-kezdtem keserves zokogásba. Meg fog erőszakolni.-Kuss legyen,ribanc!-üvöltött rám.
Hamarosan melltartóm is arra a sorsra jutott,amire az előző ruhadarabom.
- Egy szerencséd van!
-Mi?
-Az,hogy van tejed. Mert ha nem lenne,ezerszer durvább lennék!
Nagyot nyeltem,majd Harry durván csipkedni kezdte a mellbimbóimat,ami rettenetesem fájt. Könyörögtem hogy hagyja abba,de rám se hederített. Kezét hamarosan szája váltotta fel. Erősen harapdálta melleimet,amitől könnyezni kezdtem. Nem ismertem rá.. Ő nem az a Harry volt,akivel 4 évig együtt voltam.. Mikor legkevésbé számítottam rá,elkezdte szívni belőle a tejet.
-Harry kérlek hagyd abba..-mondtam elcsukló hangon.
-Ha nem kussolsz be,én esküszöm,hogy úgy megbaszlak,hogy még lábra sem fogaz tudni állni!
Erre inkább befogtam. Akármennyire is undorodtam ettől az énjétől,bejött. Valamiért ez a durva előjáték és a mocskos,hangos,ugyanakkor sértő szavak felizgattak.. De ezt nem mutattam ki.
Mikor megunta a tej kiszívását,ajkát nyalogatva tépte szét a nadrágomat. Ami mellesleg a kedvencem volt,de inkább kussoltam. Széttette a lábamat,ezzel belátása nyílt nőiességemhez,amit csak egy apró nedves bugyi takart. Elpirultam,ahogy megnyalta alsó ajkát a látványra. Nekem csak most tűnt fel,hogy a nappaliban állunk,és ez nem valami kényelmes.. Ezt bizonyára Harry is észre vehette,mert egy nagy lendülettel a kanapán kötöttem ki. A hátam sajgott,a nyakam zsibbadt. De leszarta. Csak eltávolította az utolsó ruhadarabot és azonnal belém vezette 3 ujját. Kegyetlenül fájt. Sikoltoztam a fájdalomtól,mialatt Harry erőszakosan ujjazott. Nem akartam elélvezni,ezért próbáltam magam tartani. Nem tetszett ez a bánásmód.. Könnyek szántotta arcomat hátra hajtva keserves zokogás tört fel belőlem. Már majdnem megadtam magam,amikor kihúzta ujjait.
Eltűnt a konyhában,én pedig kezdtem azt hinni,hogy vége. De hamarosan egy kígyóuborkával tért vissza. Te jó ég...
-Harry,csak azt ne ..-kerekedett ki a szemem.
-Azt mondtam,kuss!-lökött vissza.
Durván nyomta belém a zöldséget,amitől hatalmasat visítottam fájdalmamban. Feszített és hosszú volt. A könnyek ismét utat törtek maguknak arcomon. Harry persze letojta magasról,hogy szenvedek.. Egészen a végéig nyomta be,,majd elvette onnan kezét,de a zöldség bennem maradt. Gyorsan kezdett el vetkőzni,én pedig ziháltam a feszítő érzéstől,amit az uborka okozott nekem. Hirtelen hason találtam magam. Annyira figyeltem,hogy érzékelni nem tudtam.
-Kér..lek..-nyöszörögtem,
-Mire?
-Fejezd be.-sírtam.
-Engem nem hatsz meg,te ribanc!-amint ezt kimondta keze már is az arcomnak ütközött. MEGÜTÖTT. Soha nem tett ilyet egy lánnyal sem..
Ez után a tette után hátsómba tolta magát. Erőszakosan kezdett el döngetni,amitől csak még rosszabb lett ez az egész. A hangom el fog menni,az tuti. De lábra sem fogok tudni állni az elkövetkezendő hetekben. Miközben mozgott hátsófelemben,lenyúlva elkezdte mozgatni az uborkát bennem. Felkiáltottam. A testemet átjárta a fájdalom és a remegés. Nagyon fájt. Nem ismertem rá.. farka ki-be járt fenekemben. Éreztem,hogy menten szétrepedek. Ekkor az uborkát elhajította,s megfordított. Férfiasságán megakadt a szemem. Nagyobb,mint amire emlékeztem.
-Szopj le!-utasított és feltérdeltetett.
-Har..-kezdtem volna bele,azonban Az említett azonnal számba lökte magát.
Öklendeztem,fuldokoltam és nem kaptam levegőt. Próbáltam kicsúsztatni a számból,de partnerem hajamat tépve mutatta a tempót. El nem engedett volna...
-Ah,ez az!-nyögött,majd számba élvezett.-Nyeld le!
A biztonság kedvéért befogta a szám és az orrom. Muszáj volt lenyelnem..
-Jó kislány.
Amint ezt kimondta erőszakosan esett ajkaimnak,amit viszonoznom kellet. Ebben a helyzetben nem tudtam mást tenni. Áttért nyakamra,ahol durva szívásnyomokat,harapásokat hagyott. Nagyon durva volt velem,ami nem rá vall.. Leérve középpontomhoz,elkezdte kézzel paskolgatni szeméremdombomat,majd egész hosszát belém tolta. El voltam szokva méretétől,de nem érdekelte. Vergődtem a fájdalomtól,elől összekötözött kezekkel,miközben farka bennem mozgott rohadt gyors iramban.
-Szűk vagy baby.-nyögte elhalóan.-De imádom a kis rózsaszín,meleg pinádat.
-Harry ez fáj!-kezdtem sírni.
-Leszarom!! Ez most rólam szól!
Gyorsan mozgott bennem,kitöltve engem,ugyanakkor feszítő fájdalmat okozva ezzel. Nemsokára végre elélvezett. És ezzel sajnos én is. Pedig nem akartam. Összeszedte a ruháit,felöltözött,majd véres kezemet kikötve elment. Megint kisétált az életemből. Az életünkből..
Szia :) nagyon jó lett. remélem lesz folytatása. :P
VálaszTörléspuszi♥
nos tetszik ahogy írsz és imádom a sztoriaidat de ez egy kicsit durva lett olyan értelemben hogy, hogy érezné magát szegény Harry ha ezt elolvasná....de nem bántás komolyan....:D reméek nincs harag
VálaszTörlésHa Sam játszott a gyerekkel fent akklr miért nem segitett neki?
VálaszTörlés