2014. július 2.

Reggeli futás öröme (Zayn) +18

Ezt a sztorit Gabi kérte! Remélem elnyerte a tetszésedet :)
Reggel most még a szokásosnál is korábban keltem. Olyan érzésem volt, hogy a mai napon fog valami váratlan dolog történni velem. Tudom hülyeség, de én valahogyan mindig megérzem az ilyeneket. Mint mindig gyorsan lezuhanyoztam és felvettem a tréningruhámat. Elővettem a telefonomat, beállítottam a kedvenc zenémet, bedugtam a fülhallgatót a fülemben és már futottam is.
Minden reggel ugyanazt az útvonal teszem meg, így szinte nem is figyelek magam elé. Egyfolytában jár az agyam különféle dolgokon és talán ez az oka, hogy nem vettem észre a járdán lévő gördeszkát. Annyira bele voltam merülve a gondolataimba, így ahogyan futottam az egyik lábammal ráléptem és ez által a hátamon kötöttem ki. A telefonom vagy három méter távolságba repült tőlem. Mielőtt felfoghattam volna, hogy mi is történt egy barna hajú és szemű fiú hajolt fölém és aggódva nézett le rám.
- Jól vagy? – kérdezte rekedtes hangon, amitől az egész testem megborzongott. Nem értettem, miért vált ki belőlem ilyen fura érzéseket a hangja. Kinyújtotta a kezét, hogy felsegítsen, mire hálásan rámosolyogtam.
- Köszönöm – mosolyogtam rá, amit készségesen viszonzott. – Még sosem láttalak errefelé – folytattam ezt a fura ismerkedést – Új vagy? – kérdeztem meg végül kíváncsian. Erre megint szélesen elmosolyodott.
- Igen. Egy hete költöztem ide. Én viszont már többször láttalak téged errefelé futni – kacsintott rám – Azért nem láttál, mert mindig el voltál bambulva, mint az előbb – erre egy kissé elpirultam, mire hangosan felnevetett.
- Zayn vagyok – nyújtotta felém a kezét.
- T/N – ráztam vele kezet.
- Elkísérlek a mosdóig – intett az alig pár méterre lévő kis épület felé. Lehajoltam, megnéztem a térdemet, és csak utána egyenesedtem fel és bólintottam. Ezt a pár méter kínos csendben tettük meg. Mikor odaértünk felé fordultam és hálásan rámosolyogtam.
- Köszönök mindent, Zayn. – be akartam menni az ajtón, de megakadályozta, hogy becsukjam előtte az ajtón. Mielőtt észbe kaphattam volna beljebb nyomult a mosdóba és szorosan magához húzott.
Olyan gyorsan vert a szívem, hogy azt hittem Zayn is érzi a több réteg ruhán keresztül. Kapkodva kezdtem el venni a levegőt és ezzel elárultam magamat.
- Mit művelsz? – kérdeztem végül zihálva. Zayn pimaszul elmosolyodott és mélyen a szemembe nézett.
- Mégis mit gondolsz? – ezzel a számra tapasztotta a száját. Mikor a nyelveink érintkeztek egymással hangosan, felnyögtem. Zayn halkan felkuncogott. – Látom nincs ellenedre – kacsintott rám. Ezúttal szenvedélyesebben csókolt meg, amit én készségesen viszonoztam. Egyre jobban tűzbe jöttünk. Zayn kezeit egyre lejjebb vezette, míg végül erőteljesen belemarkolt a fenekembe. Halkan felnyögtem. Egy hirtelen mozdulattal eltávolítottam róla a pólóját, elkezdtem csókolgatni a nyakat, amit kisebb nyögésekkel díjazott. Egyre lejjebb haladtam, míg el nem értem a nadrágja szegélyét. Egy ideig szerencsétlenkedtem a gombjával, de aztán megoldottam, így lehúztam róla a nadrágot az alsógatyával együtt. Zayn immáron Ádámkosztümben állt előttem. Mosolyogva néztem föl rá, miközben megfogtam hatalmas büszkeségét.
Az érintésemtől Zayn halkan felnyögött, majd egy kissé előrébb nyomta a csípőjét, hogy tegyem végre a dolgom, de úgy döntöttem kínzom még egy kicsit, ezért kinyújtottam a nyelvemet és egy hosszú csíkot húztam farkán. Zayn megint felnyögött és előrébb nyomta a csípőjét. Ezúttal heréit fogtam kezeim közé és kezdtem el gyengéden masszírozni, miközben lágyan puszilgattam hímvesszője végét.
- Kérlek – nézett rám esdeklőn, de mikor nem teljesítettem kérését megfogta a tarkómat és mélyen, a számba lökte magát. Mind a ketten egyszerre nyögtünk fel. Innentől kezdve Zayn diktálta az iramot. Egyszer begyorsított, majd lassított. Nem kellett sok és éreztem, hogy a számba élvez. Miután minden magját a számba ürítette felrántott magához és szenvedélyesen megcsókolt.
- Eszméletlenül jó voltál – zihálta bele a számba, mire szélesen elmosolyodtam. – Most te jössz – kacsintott rám. Mielőtt bármit reagálhattam volna, lerántotta rólam a pulcsit, majd rögtön utána követte a pólóm és a melltartóm. Elégedetten felsóhajtott mikor meglátta a melleimet. Kezeit ráhelyezte, és gyengéden elkezdte masszírozni őket. Számat jóleső sóhajok hagyták el. Mikor ezt megunta lejjebb vezette kezeit, majd belenyúlt a nadrágomba.
- Tárd szét a lábad – miután engedelmeskedtem neki, ujjait a csiklómra nyomta. – Hú, de nedves valaki – nevetett föl halkan, mire éreztem, hogy a fejem egyre vörösebb árnyalatot kezd el felvenni. Zayn erőteljesen kezdte dörzsölni a csiklómat, majd mikor ezt megunta felnyomta két ujját. – Vedd le a nadrágod – utasított. Miután engedelmeskedtem leültetett a vécére és elém térdelt. Felmosolygott rám, majd rögtön bevetette magát. Erősen szívni és nyalni kezdett.
 Addig folytatta, míg egy nagy sikoly kíséretében el nem élveztem. Mikor ez bekövetkezett tisztára nyalt, majd felegyenesedett és onnan mosolygott le rám. Felsegített és szenvedélyesen megcsókolt.
- Ugorj – utasított. Engedelmesen követtem a parancsát. Felugrottam és Zayn vállába kapaszkodtam. Zihálva dőltünk a falnak. Mikor egy kissé csillapodott a zihálásunk Zayn belém vezette férfiasságát. Egyszerre nyögtünk be miközben tövig belém nyomult. Várt egy picit, hogy meg szokjam méretét és csak utána kezdett el gyorsan mozogni. Nem sokkal később éreztem az alhasamban azt a bizonyos remegést. Nem kellett sok és Zayn szájába sikoltottam, miközben hatalmas farka köré élveztem. Rögtön utánam Zayn következett. Szenvedélyesen megcsókolt miközben lerakott a földre.
Csendben kezdtünk el öltözködni. Nem tudtam, hogy mit mondjak, vagy tegyek. Még sosem voltam ilyen helyzetben. Végül úgy döntöttem, hogy egyetlen szó nélkül elmegyek, de mikor ki akartam mennyi az ajtó Zayn megfogta a karomat és visszarántott.
- Ugye nem hitted, hogy egyszerűen csak kisétálhatsz innen? –nézett rám villámló tekintettel.
- Nem? – kérdeztem zavartan. Zayn a zavarom láttán elmosolyodott és gyengéden magához húzott.
- Persze, hogy nem te butus – adott az orrom hegyére egy gyengéd puszit. – Ráérsz ma este?
- Miért? – kaptam rá a tekintetemet.
- Gondoltam elhívlak egy randira – mosolygott rám édesen.
- Akkor talán – adtam az arcára egy puszit.


Az óta a délután óta már eltelt két év és még mindig együtt vagyunk. Néha úgy érzem akkor kezdődött el igazán az életem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése