Megdöbbentő valóság (Liam) +18

Ezt a sztorit UbiVanKenobi kérte! Ne haragudj, hogy ilyen sokat kellett rá várnod! :)

Sokan vágynak arra, hogy egy sztárral járhassanak vagy, hogy közelebbi kapcsolatba léphessenek velük. Valakinek az is elég, hogy a barátjuk lehessenek. Fogalmuk sincsen, hogy milyen terhelő tud lenni az, ha egy sztárral bármiféle kapcsolatba lépnek. Én tudom milyen és szívesen cserélnék egy hétköznapi lánnyal.

A barátom Liam Payne, akivel még azelőtt jöttem össze, hogy híres lett. Akkor még el tudtunk menni egy moziba, buliba, sétálni a parkba, de most már ez lehetetlen. Amint megjelenünk valahol sikítozó lányok vesznek minket körül és rögtön a randinkból dedikálás lesz. Az elején borzasztóan örültem a sikerének, de most már csak arra tudok gondolni, hogy mikor jut nekem is egy kevés belőle? Elhatároztam, hogy szakítok vele, mert ez nekem nem megy tovább. Normális kapcsolatot szeretnék egy olyan emberrel, aki normális, hétköznapi és ameddig Liam-mel járok ez nem lehetséges.

Az elhatározásomat követő este halk kopogtatásra lettem figyelmes. Megnéztem az órát, ami fél 12-tőt mutatott. Furcsálltam, hogy valaki ilyen későn jön át, de az is lehet, hogy valaki eltévesztette a házszámot, ugyanis a szomszédom elég nagy ribi hírében áll és minden este más pasi jön hozzá és nem egyszer előfordult, hogy véletlen hozzám akartak bejönni. Mikor ismét kopogtattak egy nagy sóhajjal felemelkedtem a kanapéról és megindultam az ajtó felé.

- Szerintem rossz helyre kopogt…. – itt elakadt a szavam, mert az ajtóban Liam állt egy száll vörös rózsával a kezében. Tudja, hogy ez a kedvencem és ahányszor találkozunk, mindig hoz egyet. Meg sem bírtam szólalni, mert Liam rögtön az ajkaimra tapadt és bentebb tolt a lakásban.

- Hiányoztál T/n – suttogta, miközben elkezdte rólam lehámozni a blúzomat. El is kezdte kigombolni, de mielőtt levehette volna leállítottam a kezét.

- Várj, beszélnem kell veled – zavartan nézett rám. Nem sűrűn fordul elő, hogy nemet mondjak neki és a jelek szerint nem is nagyon tetszik neki, de muszáj, beszélnem vele mielőtt még a szenvedély elveszi az eszemet.

- Miről akarsz beszélni? – engedett el végül teljesen, majd besétált a nappaliba, ahol eddig töltöttem az estémet. Leheveredett a kanapéra, kezeit a háttámlára terítette és így nézett fel rám. Hirtelen a szívem a torkomban kezdett el dobogni. Tényleg megteszem? Hiszen szeretem Liam-et, de nem tudom, hogy tovább tudnám-e ezt csinálni. Nem akarom őt elhagyni, de muszáj, mert ha továbbra is egyhelyben toporgunk, akkor én meg fogok bolondulni. Leültem a vele szemközti fotelbe és belekezdtem.

- Figyelj Liam, nagyon szeretlek, de nem tudom ezt tovább folytatni – ennyit mondtam, majd visszafojtott lélegzettel néztem rá és reménykedtem, hogy nem várja el, hogy részletezzem a dolgokat.

- Pontosan mit is nem tudsz folytatni? – de elvárja. Vettem egy mély lélegeztet és úgy kezdtem bele a magyarázkodásba.

- Szeretnék egy olyan fiút, akivel el tudok menni, mondjuk egy moziba. Hónapok óta nem volt egyetlen normális randink sem, Liam. Ahányszor kitesszük, a lábunkat máris a nyakunkban lihegnek a rajongóid. Nem tudok úgy adni egy puszit, hogy a sajtó ne színezze ki és nekem ebből az életből elegem van – elhallgattam, mire a szobára kínos csend telepedett.

- Szóval, el akarsz hagyni? – kérdezte sötét tekintettel, miközben felállt és szorosan elém állt.

- Ez lesz a legjobb Liam – hajtottam le a fejemet. Szememből kibuggyant az első könnycsepp, de mielőtt letörölhettem volna, hogy ne lássa, hirtelen a karomnál fogva felrántott magához. Dühösen nézett bele a szemembe, mire megrettenten hátra hőköltem.

- Nem gondolhatod komolyan – fakadt ki – Szeretlek – mielőtt reagálhattam volna ajkait erőszakosan az enyémekre nyomta. Tiltakozni akartam, de képtelen voltam ellenállni neki. Még mindig szerettem, habár gyűlöltem magam ezért. Mielőtt bármit reagálhattam volna felkapott és felcipelt a lépcsőn. Amint beértünk a hálószobába ledobott az ágyra és rám mászott. Szétfeszítette a combjaimat és közéjük feküdt. Meg kellett volna ijesztenie, mert még sosem volt velem ilyen erőszakos, de ha őszinte akartam lenni, akkor igenis tetszett. Erősen elkezdte magát hozzám dörzsölni, mire hangosan felnyögtem.

- Na, látod? Van más, aki ilyen hangokat tud kicsikarni belőled? – megráztam a fejem, mire elégedetten morgott egyet. Lerángatta rólam a már nyitott blúzt és neki esett a melleimnek. Erősen szívta, nyalta és gyúrta a melleimet melltartón keresztül. Addig fokozta, míg végül hangosan felsikoltottam. Elégedetten nézett rám, majd egy rántással eltávolította a melltartóm, majd lassú csókokkal elindult lefelé. Nem telt bele sok időbe és már a farmeremet is eltávolította rólam.

- Imádom, mikor tangát hordasz – mondta elégedetten mosolyogva, majd egy hirtelen rántással ketté tépte és leszedte rólam. Immáron teljesen meztelenül feküdtem alatta, míg ő teljesen fel volt öltözve. Nem szórakozott sokáig rögtön bevetette magát. Erősen elkezdett nyalni, miközben két ujját nyomta fel belém. Hangosan nyögdécseltem. Mindig is szerettem, ha ezt csinálja és ezt ő is pontosan tudja. Már majdnem elélveztem, mikor mindent abba hagyott.

- Most miért hagytad abba? – hitetlenkedtem, mire hangosan felnevetett. – Már majdnem elélveztem – adtam a tudtára durcásan.

- Tudom – kacsintott rám, majd felpattant az ágyról és elkezdett vetkőzni. Immár teljesen meztelenül jött vissza hozzám és feküdt le mellém. Szétfeszítette a lábamat és ismét közéjük feküdt. Mélyen belenézett a szemembe – Szeretlek – ezzel belém hatolt. Hangosan felkiáltottam. Liam nem várta, meg míg megszokom, eszeveszett tempóban kezdett el mozogni bennem. Mikor már majdnem elélveztem, hirtelen megállt és várt. Csalódottan felnyögtem, majd könyörögve néztem rá.

- Kérlek – elmosolyodott, majd elkezdett ismét mozogni, de mikor már nem sok kellett megint megállt. – Kérlek, Liam, nem bírom már tovább ezt a kínzást – halkan felnevetett, majd gyors tempóban mozogni kezdett, de ezúttal a csúcs küszöbén nem állt meg. Sikítva értem fel a csúcsra, majd rögtön utánam Liam is elélvezett. Kimerülten hanyatlott mellém, majd gyengéd csókot lehet a homlokomra. Egy idő után felültem és úgy néztem le rá.

- Liam, ez nem változtat semmin – néztem, ahogyan ismét elsötétül a tekintete. Mielőtt folytathattam volna kipattant az ágyból, és úgy ahogy volt elkezdett föl, s alá mászkálni.

- Azt hittem szeretsz – fordult végül felém szikrázó tekintettel.

- Szeretlek is, de én nem tudom ezt a továbbiakban folytatni – Liam egyetlen hang nélkül elkezdett öltözködni, mikor már teljesen fel volt öltözve, kivett a zakója zsebéből és kis dobozkát és letette az éjjeli szekrényre.

- Ha tényleg szeretnél, akkor azok a dolgok, amiket felhoztál nem állhatnának közénk. Kitartanál mellettem. – majd hátra sem nézve kisétált a szobából.

- Liam – kiáltottam még utána, de már késő volt. Nem hallotta vagy nem akart hallani, nem tudtam, csak azt tudtam, hogy mindent elrontottam. Zokogás tört föl belőlem, majd lassan odakúsztam az éjjeliszekrényhez és felpattintottam a dobozkát. A tartalma láttán, még hevesebben kezdtem el zokogni. Egy gyönyörű eljegyzésű gyűrű volt benne, aminek a szárára ez volt vésve: Mindig szeretni foglak *Liam*

- Istenem, mit tettem? – temettem bele arcomat a párnámba, amin néhány perccel ezelőtt még Liam feküdt.