A történetet Mária Trácníkovának írtam. Remélem tetszik.
Bocsánat, hogy nem vagyok aktívabb. Remélem, nem utáltatok meg teljesen.
Ui. Ha rosszul írtam a neved bocsánatot kérek.
Puszi Gin.xx
Utálom, amikor a kedves vőlegényem féltékenységi jeleneteket rendez és apró-cseprő mozdulataival aláz meg a barátaink előtt, mintha csak egy tárgy lennék és nem lennének érzéseim.
Épp egy ilyen estén voltunk túl, amikor is újból ezen vitatkoztunk felkapta a
kocsi kulcsait és kirontott az ajtón. A gyűrűmet bámultam percek óta és könnyek szöktek a szemeimbe és eldöntöttem ez így nem mehet tovább. Lecsúsztattam az ujjamról és a kis asztalra helyeztem. Ám mielőtt felálltam visszahúztam az ujjamra, mert elképzelni sem tudtam volna, hogy nem hordom szerelmének a zálogát. Épp indulni akartam összeszedni a cuccaim, mikor megszólalt a csengő. Kinyitottam az ajtót és meglepetésben volt részem. Nem vártam senkit, főleg nem őt.
- Szia Maria. Harry itthon van? - kérdezte Taylor Swift.
- Hello Taylor. Nem most épp nincs. De átadhatok neki valamilyen üzenetet? - erőltettem mosolyt az arcomra.
- Csak ezt hagynám itt neki. - nyomott egy barna vékony dossziét a kezembe. Valami orvosi papír gondolom én. De miért hozna orvosi papírt Harry-nek? És ha már a kérdéseknél tartunk, jól láttam, hogy domborodott a hasa vagy tévedek? Csak egy kis pillantás abba a mappába. De ezt pont nem kellett volna. Ugyanis ez apasági teszt volt. Kétségtelenül jól láttam a domborodó hasát. A papírra egy kód volt írva, és csekély orvosi tapasztalataimnak köszönhetően megértettem, hogy Taylor 4 hetes és 5 napos terhes. Tehát minden pletyka igaz volt, amit az elmúlt 4 hétben hallottam és a képek is igaziak. Megcsalt. ÉS most Tay hordja a szíve alatt a gyermekét. Így se perc alatt a boldogságról szőtt összes álmom szertefoszlott. Én már nem tudom megadni neki azt, amit szeretne.
Felmentem össze szedni a cuccaimat, és a szekrény előtt állva döbbentem csak rá, hogy a legtöbb ruhám olyan, ami Harry-nek tetszik. Így azokat a szekrényben hagytam és léptem tovább. Az ágyra vetődött tekintetem és eszembe jutott a sok szép este, amit együtt töltöttünk. De ilyen a main kívül már sosem lesz. Ez a búcsú éjszaka, ahol mindent meg kap, amit csak akar. Csak hogy tisztában legyen azzal mit veszített. Nem egész fél óra alatt az összes cuccomat a táskámba pakoltam és beraktam a lépcső alá, hogy ne vegye észre. Már csak rá vártam. Arra a személyre, aki életem első nagy szerelme. És tudom, hogy az utolsó is, mert rajta kívül mást nem vagyok képes szeretni. A gondolat, hogy elhagyom szomorúsággal töltött el, de Tay tényleg terhes tőle, én meg nem veszem el egy gyerektől az apját. És többet nem viselem el a féltékenykedéseit sem. Eleget tűrtem eddig, nincs tovább. Be telt a pohár. Még ma elmegyek innen. De búcsú nélkül mégsem tudom itt hagyni. Leültem a kanapéra és csak bámultam magam elé, néha az órára pillantva számoltam, hogy mennyit késik az én szeretett hercegem.
Arra ébredtem fel, hogy hirtelen valami puhát éreztem a hátam alatt. Megdöbbenve nyitottam ki szemeimet, mire a mélyzöld szempár fogva tartotta az enyémet.
- Szia Kicsim. Sajnálom, hogy ennyit késtem. - hintette be csókkal az arcom minden szegletét.
- Járt ma itt Taylor Swift. Hozott neked egy dossziét. Nem tudod, mi lehet benne?
- Sejtelmem sincs. Majd megnézem, holnap reggel.
- Ne hazudj Harry. - ültem az ágy szélére. - Te is és én is nagyon jól tudjuk, hogy mi van abban a dossziéban.
- Mégis honnan tudnám? - ült fel az ágy másik felére.
- Onnan, hogy neked is ott kellett lenned, mert ez egy apasági teszt! - pattantam fel. - Ne hazudj tovább. Pontosan megállapított, hogy Taylor 4 hetes terhes. És, hogy én milyen, hülye vagyok, mert mindent vakon elhittem neked. Könnyű volt engem hülyére venni igaz?
- Kérlek hallgass meg. Te nem vagy hülye.
- Igaz. Itt egyedül te vagy a hülye.
- Értsd meg, kérlek, hogy én nem tudom elkötelezni magam, még akkor sem, ha szeretlek.
- Képzeld nem is kell. A kezemet sem kellett volna meg kérned. Senki nem kényszerített rá! Innentől nem kell félned attól, hogy a farkadat nem tudod a gatyádban tartani. Olyan kicsapongó életet élsz amilyet csak akarsz. - mondtam halk hangon, miközben szemeim tiltakozásképp elengedték a bánat könnyeit. Lecsúsztattam az ujjamról az eljegyzési gyűrűt és a kezébe nyomva indultam el kifelé a házból. Nem sokáig jutottam, Hazz a kezemnél fogva magához rántott és ajkait erőszakosan enyémre nyomta. Általában mindig öntudatlanul nyíltak el ajkaim, de most gondosan ügyeltem arra, hogy ne engedelmeskedjek a kényszernek. Harrynek erre az esetre is megváltak az eszközei, mert a fenekembe markolt, mire egy elégedett sóhaj hagyta el ajkaim. Mindig is tudta, hogy szeretem ha éreztetik vele, hogy nem vagyok porcelánból és ő sosem okozott nekem csalódást. Nyelveink táncot jártak egymással és a dominanciáért küzdöttek. Amit nem nagy bánatomra ő nyert meg. Hatalmas kezei hamar a pólóm alá vándoroltak. Gyors mozdulattal lehúzta rólam a trikómat és a szoba másik végén talált neki megfelelő helyet, ezért elhajította. A szenvedély és a görcsös ragaszkodás a szerelemhez irányította tetteimet. A férfi erős combjával szétfeszítette a lábaimat, majd épp annyira emelt meg, hogy egy magasságban legyünk, ami bennem még tovább fakasztotta a vágy és a gyönyör patakját. Kéjes sikoly tört fel a torkomból, ahogy a göndör csókjai egyre hevesebbé váltak. A melleim egyre gyorsabban emelkedtek, miközben megszabadítottam pólójától. Végig simított a melltartó által nem fedett mellemen, mire borzongás futott végig rajtam. Mosolyát a nyakamon is éreztem, majd édes csókokkal halad a számhoz, mire lágy csókot hintett. Hatalmas kezeit végig vezette a combjaimon, majd fel a hátamon és kikapcsolta a melltartómat, melyet mellénk ejtett. Remegő kezekkel túrtam a hajába, és húztam meg göndör tincseit, mire ajkaimra nyögött, amit örömmel fogadtam. Hirtelen mozdulattal engedett vissza a földre és kezén fogva a hatalmas ágyhoz vezetett. A hátára feküdt, majd magára húzott. A csípőjén kényelmesen elhelyezkedve lassan ringatni kezdtem a sajátomat egyszerre korbácsolva a saját és az ő vágyát is. Huncut mosollyal az arcán melleim közé fúrta a fejét és kedvére játszadozott velük. Kelletlenül de lemásztam róla, mire értetlenül bámult a szemeimbe. Azt hitte, ott akarom hagyni, de ez eszemben sem volt, csak megakartam szabadítani a nadrágjától, amit prezentáltam is neki. Határozott mozdulattal nyúltam az övéhez, de ez a határozottság elmúlt, mikor ügyetlenkedések árán sikerült csak kikapcsolnom azt a fránya övet. Megszabadítottam a nadrágjától, majd gyorsan lekaptam róla a boxert is és lassú csuklómozdulatokkal kezdtem kényeztetni. Egy ártatlan pillanatban lehajtottam a fejem és bekaptam a makkját. Kicsit szopogattam, majd torkomig csúsztattam az egészet. Meglepett nyögéseit próbálta beharapott ajkaival vissza fogni, de ez nem nagyon jött össze neki. Újra kicsúsztattam a számból, majd tövig nyeltem. Lassú, erotikus mozdulatokkal kínoztam, mire megelégelve a helyzetet ujjait a hajamba fúrta és saját tempót kezdett diktálni. Mikor a csúcsra ért hangosan nyögte a nevem és erősen a hajamba markolt. Lekapta rólam a lenge kis rövid nadrágot és meglátta, hogy újfent nincs rajtam bugyi. Mióta együtt vagyunk tudja, hogy ambivalens érzéseim vannak velük kapcsolatbam. Nem szórakozott sokáig hamar kivett egy óvszert az ágy melletti fiókból, feltépte a csomagolást és gyorsan belebújt a munkaruhájába. Párszor kőkemény farkával végig simított a csiklómon, majd egyetlen mozdulattal belém tolta magát. A gyönyör szétáradt bennem, miközben a csipőjével lágy mozdulatokat végzett, ami csak tovább fokozta mindkettőnk vágyát. Az orgazmus egyre magasabbra épült a gyomromban, mire egyre keményebben lökte ellenem a csípőjét. A nevét sikítva léptem át a menyország kapuit, s ő még végzett pár gyors mozdulatot, és egy férfias nyögés kíséretében követett a gyönyörön át. Egy-két levezető lökés után lassan kihúzódott belőlem levette az óvszert, görcsöt kötött rá és az ágy melletti szemetesbe ejtette. Visszafeküdt mellém, ránk terítette a takarót és a mellkasára húzott. Álmában olyan szorosan ölelt magához, mintha félne, hogy elhagyom. Pedig milyen igaza van. Mihelyt elaludt szépen csendesen másztam ki mellőle, mert nem akartam felébreszteni. Felöltöztem, homlokon csókoltam, a levelem mellé helyeztem s halkan osontam le a ház lépcsőjén. A lépcső alatti gardróbból kiszedtem a cuccaimmal teli táskát és már szaladtam is az előszoba felé. A gombkilincses ajtó hatalmas csapódással zárult be mögöttem. Az ajtó mögött hagytam mindent, ami egykor voltam. Mostmár nem vagyok más csak egy összetört lány, akinek újra meg kell találnia önmagát. Már csak az a kérdés, hogy a szív dobogása nélkül milyen ritmusra járja tovább táncát a természet és az élet?
