Nekem több kell (Liam) +18

Ezt a sztorit Csokicsaj kérte! :) Remélem tetszik! :) Ne haragudj, hogy ilyen sokat kellett rá várnod :)

Arra ébredtem, hogy valaki kővel dobálja az ablakomat. Először azt hittem, hogy csak álmodom, de aztán egy nagyobb kővel próbálkoztak, és ijedten felültem. Ez már biztosan nem álom. Nagy nehezen kikecmeregtem a paplan alól és az ablakhoz botorkáltam. Legnagyobb meglepetésemre Liam állt az ablak alatt és éppen egy követ készült elhajítani.

- Te meg mit csinálsz? – nyitottam ki gyorsan az ablakot, mielőtt még a szüleimet is felébresztené. Liam mosolyogva dobta l a követ és sétált közelebb.

- Beszélnem kell veled – ahogyan ezt mondta a szeme elkomorodott. Ijedten néztem rá. Liam pont az a fajta, hogy mindig mosolyog még akkor is, ha éppen nagyon dühös vagy rossz kedve van. Sosem láttam ilyen szomorúnak és ez megijesztett.

- Máris lemegyek – mondtam, majd mielőtt reagálhatott volna, becsuktam az ajtót, és a szekrényemhez siettem. Felkaptam egy farmert és egy pólót, mert ahogyan éreztem nincsen valami jó idő odakint. Nem akarok megfázni. Halkan lelopakodtam az emeletről és elhagytam a lakást. Szerencsémre a szüleim mélyen alszanak, így nem keltek fel se az ablakdobálós incidensre, se a szökésemre. Liam mikor leértem már türelmetlenül járkált.

- Azt hittem már sose jössz – támadott nekem. Furcsállva húztam föl a szemöldökömet, hisz 10 percet voltam csak odabent. Valami nagyon komoly dolog történhetett.

- Bocsi – motyogtam. Idegesített, hogy nem néz a szemembe – Mi a baj Liam? – vettem végül a bátorságot, hogy megkérdezzem. Kérdésemet hallva megtorpant és bizonytalanul nézett rám.

- Azt hiszem jobb lesz, ha leülsz – mutatott egy közeli padra. Engedelmesen odasétáltam és helyet foglaltam. Liam követte a példámat. Egy ideig egyikünk sem szólalt meg. Az volt az érzésem, hogy Liamnek össze kell szednie a bátorságát és éppen ezért nem mertem megszólalni. Végül felemelte a fejét és mélyen a szemembe nézett.

- Én többet akarok – erre a mondatra a szívemben kezdett el dobogni a szívem. Kitől akar többet? Egy kis apró reménysugár villant meg előttem, hogy talán tőlem akar többet, de aztán gyorsan lecsillapítottam magam. Az nem lehetséges. Liam mindig is barátként gondolt rám, m ég akkor is, ha én az utóbbi időben többet érzek iránta barátságnál.

- Kitől akarsz többet? – kérdeztem meg végül visszafojtott lélegzettel. Liam mélyen belenézett a szemembe és úgy válaszolt

- Tőled – annyira meglepődtem a válaszától, hogy teljesen ledermedtem. Liam folytatta – Nem bírok csak a barátod lenni. Többet akarok. Szeretnélek átölelni, s megcsókolni. Szeretném kikiabálni, hogy te vagy a barátnőm – mivel még mindig nem szóltam egy szót sem Liam arcát egy könnycsepp szántott végig. – Szerelmes vagyok beléd. – suttogta, miközben felállt. – Gondoltam jobb, ha tudod – ezzel megfordult és épp indulni készült, mire felpattantam.

- Liam, várj – kiáltottam utána. Meglepetten fordult felém, mire szorosan átöleltem. – Én is szeretlek. Mindennél jobban – csókoltam meg gyengéden, amit készségesen viszonzott. Miután elváltunk egymástól, Liam ajkai széles mosolyra húzódtak. Megfogta a kezemet és visszaindult velem a házunkba. Halkan fellopóztunk a szobámba.

Amint beértünk szenvedélyesen egymás ajkainak estünk. Liam sietősen lerántotta rólam a felsőmet, ami alatt nem volt melltartó, mivel még nem akartam ezzel is húzni az időt, mikor Liam megjelent a háznál.

- Nincs rajtad melltartó – fedezte fel csillogó tekintettel, majd ráhelyezte nagy kezeit, és gyengéden gyúrni kezdte őket. Mikor ezt megunta az egyik mellemre helyezte ajkát. Erősen szívni és nyalni kezdte a mellbimbómat, míg a másik mellemet kézzel gyűrkölészte. Az élvezettől felsóhajtottam. Még soha senki sem okozott nekem ilyen gyönyört. Bár igazság szerint még nem is volt dolgom senkivel. Mikor Liam ajkaival lejjebb kezdett haladni, megállítottam.

- El kell mondanom valamit – néztem mélyen bele szemeibe, ami most aggodalmasan csillogott.

- Túl messzire mentem? – kérdezte remegő hangon. Gyorsan megráztam a fejemet, hogy megnyugtassam, majd vettem egy mély lélegzetet és kiböktem azt, ami a szívemet nyomta.

- Még szűz vagyok – amint ezt kimondtam Liam felegyenesedett. Gyorsan a kezembe nyomta a felsőmet és elfordult.

- Megértem, ah nem akarod ilyen rövid idő után, hisz még csak most lettem a pasid. Tudok várni, de takard el magadat.

- A pasim vagy?

- Talán nem? Vagy félre értelmeztelek? – kérdezte összeráncolt szemöldökkel. Halkan felnevettem, mire kaptam tőle egy szúrós pillantást – Ez egyáltalán nem vicces.

- Nem értelmeztél félre. Szívesen leszek a barátnőd – adtam az arcára egy gyengéd puszit, majd a szája felé kezdtem közeledni. Ismét szenvedélyes csókolózásba kezdtünk, de Liam leállított, mikor eldobtam a felsőmet és ismét szabadon rálátott a mellemre.

- ha nem akarsz ma este szeretkezni, akkor jobb lesz, ah eltakarod magadat. Mégiscsak férfiből volnék, és nem tudom, meddig tudom visszafogni magamat – fordult el elkínzott arccal. Mosolyogva fordítottam magam felé az arcát.

- Ki mondta, hogy ma este nem akarok szeretkezni veled? – amint ezt kimondtam Liam arcára önelégült mosoly ült és szorosan magához húzott.

- Nagyon fogok vigyázni. Ígérem – gyengéden szájon csókolt, majd kézen fogott és az ágyhoz vezetett. Lefektetett rá és kigombolta a nadrágomat. Adott a köldökömre egy megnyugtató puszit, majd eltávolította rólam a nadrágot és a bugyimat. Szétfeszítette a combjaimat és közéjük feküdt. Felemelte a fejét küldött felém egy megnyugtató mosolyt, majd rögtön bevetette magát. Eleinte gyengéden simogatni kezdte a csiklómat, majd egyre erőteljesebben, végül pedig bevetette a száját. Erősen szívni és nyalni kezdte nőiességemet, amitől fel kellett nyögnöm. Nem hittem volna, hogy ilyen csodálatos lehet. Mikor már eléggé nedvesnek talált felnyomott először csak egy ujját, majd egy kicsivel később még egyet társított hozzá.

- Fáj? – kérdezte Liam gyengéden. Megráztam a fejemet, mert tényleg nem fájt. Kicsit kellemetlen volt, de minél többet ujjazott egyre kellemesebb volt. A végén pedig már a gyönyörtől sikoltoztam. Nem kellett sok és már el is élveztem. Zihálva szedtem a levegőt. Liam felkúszott hozzám, adott a számra egy puszit, majd felállt az ágyról és megszabadult minden ruhadarabjától. Tekintetemmel férfiasságát kerestem és utána le, sem tudtam róla venni a szememet. Hatalmas. Nem is hittem, hogy be fog-e férni a hüvelyembe. Liam észrevehette az aggodalmamat, mert rögtön hozzám simult és a fülembe megnyugtató szavakat sugdosott. Vettem egy mély levegőt, majd felültem az ágyban és Liam férfiassága után, tapogatóztam. Mielőtt hozzáérhettem volna Liam lefogta a kezemet.

- Nem, muszáj. Neked ez az első. Azt szeretném, ha minden szép lenne – zihálta kifulladva.

- Én szeretném – mondtam végül, mire Liam elengedte a kezemet, így rá tudtam helyezni. Eleinte lassan kezdtem simogatni, de Liam kezével átfogta a kezemet és megmutatta, hogy mit kell tennem. Egyre bátrabban húzogattam férfiasságát, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve bekaptam egy kicsit a végét, mire Liam egy nagyot sóhajtott. Egyre jobban belejöttem, de mielőtt folytathattam volna Liam felhúzott magához és szenvedélyesen megcsókolt.

- Nem bírok tovább várni – fordított a hátamra. Bepozicionálta magát a két lábam közé, majd gyengéden elkezdett beljebb nyomulni. Fájdalmamban felsikoltottam, mire Liam gyorsan a számra tapadt.

- Felébreszted a szüleidet – suttogta – Abbahagytam? – kérdezte utána aggódva. Megráztam a fejemet, és csendesen biztattam, hogy folytassa. Egy hitelen lökéssel tövig belém nyomult. Várt egy kicsit, míg meg szokom méretét és csak aztán kezdett el bennem mozogni. Eleinte még egy kicsit fájt, de aztán idővel egyre jobb érzés volt.

- Gyorsabban – lihegtem, mire Liam azonnal teljesítette a kérésemet. Nem sokkal később fura remegést éreztem az alhasamban, szólni akartam Liamnek, de mielőtt kinyithattam volna a számat egy nagy nyögés kíséretében, elélveztem. Liam amint megérezte, hogy elélveztem rögtön után ő is követett. Kimerülten hanyatlottunk egymásra.

- Élvezted? – kérdezte Liam zihálva.

- Nagyon. – adtam a szájára egy gyengéd csókot.

- Holnap eljössz velem moziba?

- Nagyon szívesen – adtam a nyakára egy puszit, amitől megremegett.

- Itt meg mi folyik? – hallom meg a hátam mögül apám rideg hangját. Ijedten felülök és a hang felé, nézek ahol a szüleim mérges tekintettel, méregetnek minket. Hát igen, az első alkalom felejthetetlen marad.

Reggeli futás öröme (Zayn) +18

Ezt a sztorit Gabi kérte! Remélem elnyerte a tetszésedet :)

Reggel most még a szokásosnál is korábban keltem. Olyan érzésem volt, hogy a mai napon fog valami váratlan dolog történni velem. Tudom hülyeség, de én valahogyan mindig megérzem az ilyeneket. Mint mindig gyorsan lezuhanyoztam és felvettem a tréningruhámat. Elővettem a telefonomat, beállítottam a kedvenc zenémet, bedugtam a fülhallgatót a fülemben és már futottam is.

Minden reggel ugyanazt az útvonal teszem meg, így szinte nem is figyelek magam elé. Egyfolytában jár az agyam különféle dolgokon és talán ez az oka, hogy nem vettem észre a járdán lévő gördeszkát. Annyira bele voltam merülve a gondolataimba, így ahogyan futottam az egyik lábammal ráléptem és ez által a hátamon kötöttem ki. A telefonom vagy három méter távolságba repült tőlem. Mielőtt felfoghattam volna, hogy mi is történt egy barna hajú és szemű fiú hajolt fölém és aggódva nézett le rám.

- Jól vagy? – kérdezte rekedtes hangon, amitől az egész testem megborzongott. Nem értettem, miért vált ki belőlem ilyen fura érzéseket a hangja. Kinyújtotta a kezét, hogy felsegítsen, mire hálásan rámosolyogtam.

- Köszönöm – mosolyogtam rá, amit készségesen viszonzott. – Még sosem láttalak errefelé – folytattam ezt a fura ismerkedést – Új vagy? – kérdeztem meg végül kíváncsian. Erre megint szélesen elmosolyodott.

- Igen. Egy hete költöztem ide. Én viszont már többször láttalak téged errefelé futni – kacsintott rám – Azért nem láttál, mert mindig el voltál bambulva, mint az előbb – erre egy kissé elpirultam, mire hangosan felnevetett.

- Zayn vagyok – nyújtotta felém a kezét.

- T/N – ráztam vele kezet.

- Elkísérlek a mosdóig – intett az alig pár méterre lévő kis épület felé. Lehajoltam, megnéztem a térdemet, és csak utána egyenesedtem fel és bólintottam. Ezt a pár méter kínos csendben tettük meg. Mikor odaértünk felé fordultam és hálásan rámosolyogtam.

- Köszönök mindent, Zayn. – be akartam menni az ajtón, de megakadályozta, hogy becsukjam előtte az ajtón. Mielőtt észbe kaphattam volna beljebb nyomult a mosdóba és szorosan magához húzott.

Olyan gyorsan vert a szívem, hogy azt hittem Zayn is érzi a több réteg ruhán keresztül. Kapkodva kezdtem el venni a levegőt és ezzel elárultam magamat.

- Mit művelsz? – kérdeztem végül zihálva. Zayn pimaszul elmosolyodott és mélyen a szemembe nézett.

- Mégis mit gondolsz? – ezzel a számra tapasztotta a száját. Mikor a nyelveink érintkeztek egymással hangosan, felnyögtem. Zayn halkan felkuncogott. – Látom nincs ellenedre – kacsintott rám. Ezúttal szenvedélyesebben csókolt meg, amit én készségesen viszonoztam. Egyre jobban tűzbe jöttünk. Zayn kezeit egyre lejjebb vezette, míg végül erőteljesen belemarkolt a fenekembe. Halkan felnyögtem. Egy hirtelen mozdulattal eltávolítottam róla a pólóját, elkezdtem csókolgatni a nyakat, amit kisebb nyögésekkel díjazott. Egyre lejjebb haladtam, míg el nem értem a nadrágja szegélyét. Egy ideig szerencsétlenkedtem a gombjával, de aztán megoldottam, így lehúztam róla a nadrágot az alsógatyával együtt. Zayn immáron Ádámkosztümben állt előttem. Mosolyogva néztem föl rá, miközben megfogtam hatalmas büszkeségét.

Az érintésemtől Zayn halkan felnyögött, majd egy kissé előrébb nyomta a csípőjét, hogy tegyem végre a dolgom, de úgy döntöttem kínzom még egy kicsit, ezért kinyújtottam a nyelvemet és egy hosszú csíkot húztam farkán. Zayn megint felnyögött és előrébb nyomta a csípőjét. Ezúttal heréit fogtam kezeim közé és kezdtem el gyengéden masszírozni, miközben lágyan puszilgattam hímvesszője végét.

- Kérlek – nézett rám esdeklőn, de mikor nem teljesítettem kérését megfogta a tarkómat és mélyen, a számba lökte magát. Mind a ketten egyszerre nyögtünk fel. Innentől kezdve Zayn diktálta az iramot. Egyszer begyorsított, majd lassított. Nem kellett sok és éreztem, hogy a számba élvez. Miután minden magját a számba ürítette felrántott magához és szenvedélyesen megcsókolt.

- Eszméletlenül jó voltál – zihálta bele a számba, mire szélesen elmosolyodtam. – Most te jössz – kacsintott rám. Mielőtt bármit reagálhattam volna, lerántotta rólam a pulcsit, majd rögtön utána követte a pólóm és a melltartóm. Elégedetten felsóhajtott mikor meglátta a melleimet. Kezeit ráhelyezte, és gyengéden elkezdte masszírozni őket. Számat jóleső sóhajok hagyták el. Mikor ezt megunta lejjebb vezette kezeit, majd belenyúlt a nadrágomba.

- Tárd szét a lábad – miután engedelmeskedtem neki, ujjait a csiklómra nyomta. – Hú, de nedves valaki – nevetett föl halkan, mire éreztem, hogy a fejem egyre vörösebb árnyalatot kezd el felvenni. Zayn erőteljesen kezdte dörzsölni a csiklómat, majd mikor ezt megunta felnyomta két ujját. – Vedd le a nadrágod – utasított. Miután engedelmeskedtem leültetett a vécére és elém térdelt. Felmosolygott rám, majd rögtön bevetette magát. Erősen szívni és nyalni kezdett.

 Addig folytatta, míg egy nagy sikoly kíséretében el nem élveztem. Mikor ez bekövetkezett tisztára nyalt, majd felegyenesedett és onnan mosolygott le rám. Felsegített és szenvedélyesen megcsókolt.

- Ugorj – utasított. Engedelmesen követtem a parancsát. Felugrottam és Zayn vállába kapaszkodtam. Zihálva dőltünk a falnak. Mikor egy kissé csillapodott a zihálásunk Zayn belém vezette férfiasságát. Egyszerre nyögtünk be miközben tövig belém nyomult. Várt egy picit, hogy meg szokjam méretét és csak utána kezdett el gyorsan mozogni. Nem sokkal később éreztem az alhasamban azt a bizonyos remegést. Nem kellett sok és Zayn szájába sikoltottam, miközben hatalmas farka köré élveztem. Rögtön utánam Zayn következett. Szenvedélyesen megcsókolt miközben lerakott a földre.

Csendben kezdtünk el öltözködni. Nem tudtam, hogy mit mondjak, vagy tegyek. Még sosem voltam ilyen helyzetben. Végül úgy döntöttem, hogy egyetlen szó nélkül elmegyek, de mikor ki akartam mennyi az ajtó Zayn megfogta a karomat és visszarántott.

- Ugye nem hitted, hogy egyszerűen csak kisétálhatsz innen? –nézett rám villámló tekintettel.

- Nem? – kérdeztem zavartan. Zayn a zavarom láttán elmosolyodott és gyengéden magához húzott.

- Persze, hogy nem te butus – adott az orrom hegyére egy gyengéd puszit. – Ráérsz ma este?

- Miért? – kaptam rá a tekintetemet.

- Gondoltam elhívlak egy randira – mosolygott rám édesen.

- Akkor talán – adtam az arcára egy puszit.

Az óta a délután óta már eltelt két év és még mindig együtt vagyunk. Néha úgy érzem akkor kezdődött el igazán az életem.

Félsz már? (Harry) +18

Ezt a sztorit Barbi kérte! Remélem tetszik! :) Ne haragudj, hogy ilyen rövid lett, és hogy ilyen sokat kellett rá várnod :(

A telefonom csörgésére ébredtem fel. Megnéztem ki hív, de ismeretlen volt kiírva a kijelzőre. Nagy nehezen feltápászkodom és megnyomom a zöld billentyűt.

- Halló – szólok bele rekedtes hangon. Nem szól bele senki, csak ilyen fura hangokat ad ki valaki. – Ne szórakozzon – mondtam végül és letettem a telefonomat. Az elmúlt héten többször is voltak ilyen hívások, mintha valaki kipécizett volna. Nagyon idegesítő tud lenni, főleg mikor dolgozom. A főnököm már azt mondta, hogy csak úgy mehetek dolgozni, ha ki van kapcsolva a telefonom. Már arra is gondoltam, hogy lecserélem a számom. Gondolataimat ismét a telefon csörgése szakította félbe. Idegesen odakaptam és kinyomtam, ezzel egy időben ki is kapcsoltam. Elegem volt. Most már biztosan veszek egy új kártyát. Nagy nehezen felkelek az ágyból és felöltözöm.

Fél óra múlva már az új telefonommal tartottam hazafelé, de mikor hazaértem megdöbbentő látvány fogadott. Fel volt túrva mindenem, a székek fel voltak borítva és a tévém fölé valaki odaírt festékkel. Közelebb léptem, hogy megnézzem mi az. Ez állt a falon: Félsz már? Ha azt akarod, hogy ennek vége szakadjon, gyere este 8-ra a szökőkúthoz. Ne próbálj meg átverni. Éreztem, hogy az egész testemen végig szalad a hideg. Mit csináljak? Szóljak a rendőrségnek? Ép nyúltam a telefonomhoz, mikor kaptam egy sms-t. Ne próbáld meg a zsarukat hívni, mert megbánod. Felkaptam a fejemet. Figyel? Itt van a közelemben? Éreztem, hogy könnyek szöknek a szemembe, de legyűrtem őket. Ha tényleg itt van, akkor nem akarom, hogy sírni lásson, bárki is az.

Este félve indultam el az adott helyszínhez. Mit akar tőlem? Nekem nincsen sok pénzem, nem tudok adni, és olyan rokonom sincsen, aki gazdag lenne. Mit akar hát tőlem?  Mikor odaértem nem volt ott senki. Negyed kilenckor kezdtem megkönnyebbülni, hogy az egész csak egy ócska vicc volt. Megkönnyebbülten indultam hazafelé, mikor valaki elkapta a karomat és visszarántott.

- Hová mész kicsi lány? Még korántsem végeztünk. – Ijedten felemeltem a fejemet és egy ismerős zöld szempárral találtam szemben magamat.

- Harry? – suttogtam megrendülve. Tényleg ő lett volna, aki hívogatott? Mégis miért? Nem értek ebből az egészből semmit. Miért tette volna ezt velem? Láthatta a szemembe a kérdéseket, mert elmosolyodott.

- Most már legalább ismered azt a kétségbeesést, amit én érezem, mikor egyszerűen csak kidobtál. Most nagyon meg fogod bánni. - Ezzel egyszerűen durván magához szorított. Ajkát az enyémekhez nyomta és keményen megcsókolt. Minden erőmet összegyűjtve próbáltam ellökni magamtól, de nem sikerült. Mikor megunta, hogy megpróbálom ellökni magától felemelte a kezét és egy hatalmas pofont kevert le nekem. Az ütés erejétől a földön kötöttem ki, így fel kellett rá néznem. El sem hiszem, hogy ugyanaz a Harry áll előttem, akivel három évig együtt voltam. Az a Harry soha nem ütött volna meg, a mostanival ellentétben.

- Hagyd magad hamarabb, szabadulsz. Ma mindenképpen dugni fogunk, akármit is csinálsz – vonta meg a vállát. Felrángatott a földről és megint meg akart csókolni, de elfordítottam a fejemet. Harry megvonta a vállát és megfordított. Így neki háttal álltam. Mielőtt tiltakozhattam volna szétszakította rajtam a vékony nyári felsőmet. Próbáltam eltakarni magam, de nem sok sikerrel. Kikapcsolta a melltartóm, így most felülről teljesen meztelen voltam. Eltakartam a melleimet, de Harry durván arrébb lökte a kezemet. Előrenyúlt és durván markolászni kezdte.

- Elég Harry, ez fáj – próbáltam tiltakozni.

- Épp az a cél kislány. Nekem kell élvezni, nem neked - nevetett fel halkan és még jobban bedurvult. Erősen ujjai közé szorította a mellbimbómat és erősen rászorított. Fájdalmamban felsikoltottam, mire Harry elégedetten hümmögött. Szerencsére abbahagyta minden tevékenységét és maga felé fordított. El akartam takarni a mellemet, de durván félrelökte a kezemet. - Ne takargasd magadat. Hadd élvezzem a látványt - kacsintott rám. Mivel felhagytam a tiltakozással kezeit levezette a farmerom gombjához. Seperc alatt kigombolta és lehúzta rólam a nadrágot a bugyimmal együtt. Durván felnyomott nekem három ujját, amitől megint felsikoltottam. Egy idő után érdekes módon élvezni kezdtem tevékenységét, de mikor ezt észrevette rögtön abbahagyta. Lelökött a padra, így most a hátamon feküdtem. Harry lehúzta a nadrágját, szétfeszítette a lábamat és keményen belém hatolt.
-Harry.. ne - próbáltam tiltakozni, de nem érdekelte - kérlek - sírtam fel hangosan. Ebben a pillanatban éreztem, hogy elélvez. Kihúzódott belőlem, felöltözött és mos így nézett le rám.
- Nem voltál olyan jó, mint ahogy képzeltem - vetette oda és ezzel faképnél hagyott. Ott feküdtem meztelenül és megalázottan a park egyik padján. Nem tudom elhinni, hogy ezt csinálta. Szememből könnyek kezdtek folyni, míg zokogásban nem törtem ki.