2017. július 31.

Boldog 3. Blogfordulót + Buli

Ma 3 éve, hogy itt vagyok, remélem ti is legalább annyira örültök ennek, mint én. Köszönöm mindenkinek, aki támogatott, hogy eddig eljussak, remélem még sokáig tudhatlak titeket magam mellett.
Páran már visszaküldték a kvízt, remélem még többen visszakülditek :D a kijelölt határidő AUGUSZTUS 16. A kvízt az alábbi linken tölthetitek ki: Kvíz
Kedves Tamás Klaudia. Itt a te történeted, remélem tetszik. Hamarosan újra jövök
Puszi
Gwen.xx

Próbáltad már megértetni valaki mással a horrorfilmek iránti rajongásodat? Hát nekem most épp ezzel a problémával  kell szembenéznem. A legjobb barátom ugyanis utálja őket, de meg nem tudom érteni, hogy miért.
- T/N most komolyan, mit eszel ezeken a filmeken?
- Azt, hogy klasszak, mellesleg nagyon jól elmennek társadalom kritikának is. És ezek igazságot mutatják.
- Te teljesen beteg vagy. Mégis hogy lehet jó az, ha széttrancsíroznak egy embert?
- Jaj Harry! Most már elég legyen! Ha kiakarod próbálni, akkor szívesen segítek, de ha nem, akkor inkább segíts ruhát keresni, ha akarsz menni a buliba! - ugrott fel gyorsan az ágyról, hogy addig se lássa a filmet. Hosszas válogatás után egy jó kupac ruhával és jelmezzel bújt ki a szekrényemből. Vissza feküdt mellém az ágyba és nyomott egy puszit az arcomra, vagyis inkább a számra sikerült, mert az én tervem is az volt, hogy adok neki egy cuppanóst.
- Gyere öltözni! - húzott fel az ágyról.
- A barátnőd ott lesz?
- Igen. - mondta.
- Akkor én nem megyek. - engedtem el a kezét és visszadőltem a puha ágynemű közé.
- Miért? - rántott fel újra és ezúttal magához ölelt.
- Mert utál. - sóhajtottam. Olyan jó az illata. Bár sose kéne elengednem. - És akárhányszor találkozunk mindig kurvának néz, aki csak a pénzedért van veled. 5 perc alatt el tudja érni, hogy aktuálisan annak érezzem magam, aminek elhord. - fontam körül a tarkóját a kezemmel, és a nyakába fúrtam a fejem.
- Mondd, hogy csak viccelsz. - tolt el magától.
- Ez nem vicc. Ez komolyan megtörténik minden alkalommal, amikor találkozunk.
- Nem hiszem el! - ráztam meg indulatosan a fejét.
- Jó, mindegy. Sejtettem, hogy ez lesz.  Tudtam, hogy ő fontosabb neked, mint én. Mindegy. Mi úgy is csak barátok vagyunk. - a barát szónál megrándult az arca. Tehát már ennyit sem számítok neki. - Jó szórakozást, majd hívlak. - ami talán meg sem fog történni. Le hasaltam az ágyra, arcom a párnámba fúrtam és vártam, hogy elmenjen. Hogy megpróbálhassam összetört szívemet összerakni. Mert az egy dolog, hogy mindig összetöri, mikor tudom, hogy Amberhöz megy és tudom mit csinálnak. Az egy másik, hogy csak a barátot látja bennem. De azt már nem tudom elviselni, hogy nem nekem hisz, hanem annak a kurvának, aki minden alkalommal, amikor csak lehet, megcsalja. Megtört minden ellenállásom, teret engedtem a könnyeimnek. Elvesztettem az egyetlen embert, aki úgy szeretett, ahogy voltam. Hallottam halk lépteit, gondoltam végre magamra hagy, de tévedtem. Feltérdelt az ágyamra, majd lefeküdt mellém és a mellkasára húzott. Hagyta, hogy jól kisírjam magam, simogatta a hajam, néha csókot nyomott bele. Mikor csillapodott a sírásom, államnál fogva megemelte a fejem és rövid csókot adott a számra. Elhúzódott tőlem, majd szemeimbe nézett várva a reakcióm. Közelebb hajoltam hozzá, tudatva vele, hogy nincs ellenvetésem. Alig pár centi választott el minket egymástól, ajkamon éreztem a leheletét, ami inkább zihálásnak hatott. Összetapasztotta ajkainkat, nyelvével végig simított a számon. Oldalra fordította a fejét és nyelvével erőszakosan a számba furakodott, kezét a hajamba vezette és még közelebb húzott magához. Kezemet a hasára vezettem, végig simítottam rajta, majd feltűrtem a pólóját, hogy érezzem teste melegét. Engedelmesen felemelte a kezét, és kibújt belőle. Megpillantottam kidolgozott mellkasát, és lefagytam, másra nem is tudtam figyelni. Kezeit végig húzta a combomon, mire kirázott a hideg s a szemeibe néztem. Hasára simítottam a kezem, mire az izmai épphogy észrevehetően összehúzódtak. Elhúztam tőle a fejemet, hogy kapjak levegőt, de csillogó szemeit a világ minden kincséért sem engedtem volna. Voltam már férfival, de ez az egy pillanat jobban felizgatott, mint az eddigi két pasim a csúcsformájában. A mellkasán támaszkodva feltoltam magam, mire melleim az az arca elé kerültek. Ajkait megnyalva ült fel és nyúlt utánam. Egy pillanat múlva már csak melltartóban ültem az ölében.
- Gyönyörű vagy. Egyszerűen tökéletes.... - suttogta. 
- Mi lenne ha ezt a szemembe mondanád? - emeltem fel az állát, hogy ne a melleimet bámulja. 
- Mindig is tudtam, hogy több van a pólód alatt, mint egy jó szív. - kacsintott rám. Nem bírtam tovább, megcsókoltam és eldöntöttem, hogy ideje megleckéztetni. A nyakára hajoltam, apró lágy csókokkal haladtam egyre hátrébb egészen a füle mögötti kis érzékeny részig, amit egy halványlila folt tarkított. Halkan sóhajtozott alattam, majd kezét felcsúsztatva a combomon, belemarkolt a fenekembe. 
- Ez így nem lesz jó! - húzódtam el tőle.
- Mi? - nézett rám ijedten, gondolom azt hitte, abba akarom hagyni, de nekem eszemben sem volt. Ha őt nem érdekli, hogy barátnője van,én nem fogom zavartatni magam miatta.
- Az a lila folt a nyakadon. - csattant élesen a hangom. - Ki csinálta oda? - markoltam bele a hajába és hátra feszítettem a fejét.
- Mit tudom én! Talán Amber...?
- Nos úgy látom, megérdemled a büntetést!
- Mégis miért? - döbbenten bámult rám, mire csak megforgattam a szemeimet és magyarázatba kezdtem.
- Mert nem tudod, hogy kihez tartozol! Úgy látom szükséged van egy kis emlékeztetőre! - a nyakára tapadtam, újra bejártam a már megismert utat. Lágy nyalintásokkal, apró csókokkal halmoztam el fedetlen bőrét. Egyre erősebben markoltam a haját, és annál fogva húztam ajkaimhoz. Mikor elértem a célomhoz, a füle mögötti érzékeny kis pontig., amire rátapadtam mint piranha az elkapott bokához. Szívtam, haraptam, nyaltam, kínoztam a bőrét, s egy jól eső nyögés után a hajamba markolva tartotta a fejemet a bőrén.
- Ez az! Csináld csak! Még, erősebben! - nyögdécselt alattam, pedig még alig értem hozzá, csak a nyakát harapdáltam. Kimondott szavaira még erősebben haraptam, nyelvemen éreztem a vér fémes ízét. El akartam húzni tőle a fejemet, de nem engedte, ezért csak pár centit arrébb mozdítottam a szám és folytattam a küldetésem.
- Ez az! Igen! Imádom, amikor kisajátítasz! - megfogtam a kezét, elhúztam a hajamtól, elengedtem az övét, és megszemléltem a művemet. Egy tenyérnyi lilásvörös folt borította a nyakát, néhány helyen szivárgott belőle a vér.
- Sajnálom. - mondtam neki bűnbánó arccal, mire a nyakához nyúlt és felszisszent. A tükörhöz fordult, hogy lássa, mit műveltem vele.
- Észre sem vettem, hogy ekkora foltban haraptál. Teljesen elvetted az eszem, te kis boszorkány. - hintett csókot ajkaimra. Belemarkolt a hajamba, mire hozzá tapadtam, amennyire csak lehetséges volt. Ajkaival végigkísérte a nyakam vonalát, amit sóhajtozva élveztem és az övéhez nyúltam, hogy minél előbb megszabadíthassam a nadrágjától. Kicsatoltam, majd kigomboltam a nadrágját, a cipzárlehúzása után türelmetlenül nyúltam bele, markoltam meg és élveztem ki hatalmas nyögését.
- Meddig akarsz még játszadozni velem?
- Nem tudom. Ilyenkor sosem gondolkodom előre, csak teszem ami jólesik - nyaltam végig a nyakán, bőre teljesen libabőrös lett és megborzongott.
- Nos, ha úgy sincsenek terveid, akkor had segítsek egy kicsit - nyúlt a hátam mögé és vette le rólam a melltartót. Kezei rögtön a farmerom övéhez és gombjához csúsztak, precíz, gyors mozdulatokkal hárították el az útból, ujjaival fehérneműn keresztül kezdett cirógatni. Elhúzta tőlem a kezeit, majd finoman maga mellé lökött és lehúzta rólam a nadrágot bugyival együtt. Leszórta őket az ágy mellé, majd felállva a saját ruháitól is megszabadult. Mielőtt ledobta volna a nadrágját, a tárcsájából előhúzott egy óvszeres tasakot. A szájához emelte, ami meglehetősen szexi volt, mégis rászóltam.
- Nem vagy kutya, köpd ki.
- Miért? - kérdezte miközben elvette a szájától a sértetlen csomagolást.
- Mert megsérülhet az óvszer, mikor így bontod ki. Még össze sem jöttünk rendesen és még korai lenne egy kisbaba.
- Jó leszek, jó leszek. - kibontotta immár rendesen, kis levegőt hagyva az elején felhúzta férfiasságára, majd szétnyitott combjaim közé feküdt és kis döfésekkel izgatni kezdett.
- Nem az előbb szóltál rám, mert játszottam, akkor miért szórakozol?!
- Türelem kicsim. Nem akarom, hogy fájjon.
- Már így is fáj, úgy kívánlak. Gyere. Kérlek tegyük be, már nem bírom.
- Jól van. - nekifeszült a nagyajkaknak, majd lassan egyre beljebb hatolt hatalmas szerszámával. Teljesen kitöltött, egy picit feszített is, de ez volt a legizgalmasabb fájdalom, amit valaha átéltem. Végig a szemembe nézett, amiben nem láttam mást, csak szerelmet és teljes odaadást a vágyaim iránt. Kezeim újrafogást találtak a hajában, amitől a szerszáma megrándult bennem és egy hatalmasat döfött előre, amitől feljebb csúsztam az ágyon. Testen belül és testen kívül is épp eléggé izgattuk egymást ahhoz, hogy az első szeretkezésünkből egy szenvedélytől tomboló mocskos minden vágyat kielégíteni próbáló aktus legyen. Örökké tudtam volna élvezni a súlyát magamon, érezni az erejét, amivel megtámasztja magát és a feszítést minden döfése után, ahogy a férfiassága utat tört az ajkak közt. Egyre jobban fogyott a tüdőmből a levegő, egyre forróbbnak éreztem magam, egyre közelebb a beteljesedéshez. Hangosabb nyögések szöktek ki a számból, testem finoman megremegett, majd a csúcson összerándultak hüvelyem izmai a fürge pénisz körül, mintha meg akarnák fejni. Akaratlanul is egyszerre értünk a csúcsra. Harry pár levezető lökés után nemes egyszerűséggel rám feküdt, majd ahogy egyre jobban visszatért a felhők közül kicsúszott belőlem, az óvszerre csomót kötve dobta a földre, újra mellém feküdt és szerelmesen ölelve magához megcsókolt.
Egymás karjaiban feküdve pihentük ki magunkat, amikor megszólalt Harry telefonján Halloween zenéje, amitől mindketten megugrottunk, majd elnevettük magunkat. Nagyot sóhajtva fordult érte és vette fel, de mielőtt megszólalhatott volna Amber üvöltözni kezdett.
- Elárulnád nekem mégis hol vagy? Már több, mint egy órája itt kellene lenned! Ha nem érsz ide 10 percen belül, esküszöm kinyírlak.-
- Na azt szeretném én látni. De legyen. 10 perc. - kinyomta a telefont, ledobta az ágyra, majd kimászott mellőlem.- Mennyi idő alatt tudsz elkészülni?
- Adj 5 percet.
- Legyen. De a dugj-meg-tűsarkúdat vedd fel és legyél olyan dögös, hogy le se tudjam venni rólad a kezem.
- Ezzel eddig sem volt problémád - nevettem rá. 10 perc múlva indulásra készen szálltunk be a kocsijába, majd újabb 10 perc elteltével a klub előtt szálltunk ki belőle. Kézen fogva sétáltunk be, amin mindenki teljesen elképedt. Amber elindult felénk, gondolom jelenetet akart rendezni, mikor Harry maga felé fordított egyik kezét a derekamra téve húzott magához, majd a másikkal elengedte a kezemet, tenyerét az arcomra simította és megcsókolt. Azt hiszem nem sokszor voltam olyan boldog, mint abban a pillanatban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése