Az álmok valóra válnak.... +18

07.31 Nagyon fontos nekem ez a dátum. Pont ma van 1 éve, hogy ehhez a bloghoz tartozok, mint író. Ezúton szeretném megköszönni Anikónak, hogy tavaly ilyenkor lehetőséget adott nekem, hogy kipróbálhassam magam bloggerként. És nektek is kedves olvasók, amiért elfogadtatok, de azért szeretném, ha több kommentet és visszajelzést kapnék tőletek, hogy tudjam, tetszik-e amit csinálok....

Kedves Márta. Eljött a te sztorid ideje. Remélem tetszik. Na a sztoriról inkább nem mondok semmit.

Ha tetszik, kommenteljetek és pipáljatok.
Puszi Gwen.xx

Évek óta álmodom arról, hogy a legjobb barátom Niall, akivel gyerekkorom óta jóban vagyok, hogy egyszer másképp néz rám és nem úgy, mint a kishúgára.De erre semmi esélyem. Hisz ő sikeres a lányoknál és szexi, és mindent megkap, amit csak akar. Miért is választana egy visszahúzódó lányt, aki verseny szinten táncol, bármelyik szupermodell alkatú lány helyett, akit csak a földön látni? Azt mondta, hogy az összes versenyemen ott lesz, erre pont a mait hagyja ki, ami kétség kívül a legfontosabb. Kissé szomorúan, mégis büszkén sétáltam a mai versenyem helyszínére. A tánc tanárom nagy örömmel fogadott, ahogy a társulat többi tagja is. Mindenkit megöleltem, a partneremet viszont sehol sem találtam. A következő percben megláttam az ellenséges társulat díjnyertes szukájának a szájában matatni, így elemi erővel tört rám a csalódottság. Hisz Zackkel évek óta táncoltunk párban, most mégis cserben hagyott és átigazolt az ellenfélhez. Könnyek szöktek a szemembe és zokogva rogytam le a fésülködő asztal előtti puffra. Kezeimet az asztalra tettem és ráfektettem a fejem. Ekkor újra melegséget éreztem a szívem körül. Még meg sem láttam, de tudtam, hogy itt van. (A hatalmas sikoly özön csak megerősítésként szolgál.) Éreztem, ahogy mögém lép, én pedig abban a pillanatban ugrottam fel és vetettem magam a nyakába. Jól megszorongattam a nyakát, de ő sem óvatoskodott miközben a derekam fogta.
- Szia Picur. - puszilt arcon.
- Nem úgy volt, hogy nem tudsz eljönni? - szipogtam nagyokat.
- Hát... mégis úgy esett, hogy itt vagyok.... De mi a baj? Miért sírtál? - törölte le a könnyeim.
- Nem nagy ügy... de úgy tűnik, most az egyszer hiába jöttél... Ugyanis partner híján nem lépek fel.
- Hol az a szargombóc? - akart el lépni mellőlem, amit nem hagytam, hanem még szorosabban hozzá bújtam.
- Nem számít. Csak gyere velem haza és együnk annyi fagyit, amennyi belénk fér.
- Egy fenét. Nem megyünk sehova. Meg mutatjuk mindenkinek, mire vagyunk képesek együtt. Benne vagy?
- Hát....talán.
- Ismerem az összes lépést. Minden egyes rezdülését a zenének, a tested minden apró mozdulatát. De hisz tudod, velem tanultad meg. Mégis mitől félsz? - simította a kezét az arcomra.
- Semmitől. Akár kezdhetünk is.  - fogtam meg a kezét.
Felkaptam a ruhámat, kirúzsoztam a számat és kézen fogva álltunk ki a színpadra. A zene elindult, mi pedig teljesen összehangolva mozogtunk, olyan szenvedélyt varázsolva a táncba, ami Zackkel sosem sikerült. Viszont Niallel meg sem kellett erőltetnünk magunkat. Ahogy a zene elhalkult, fel kapott a karjába és megcsókolt. Sokszor csókoltak már meg, de még egyik sem esett ilyen jól. Azt akartam, hogy sose hagyja abba. De sajnos ez nem lehetett. Át kellett adnunk a parkettet a következő párnak. Le jöttünk a színpadról, de még sokáig a fülünkben csengett a közönség tapsa és a hangos füttyszó.
- Mit akarsz csinálni, amíg várunk az eredményre? - fordult velem szembe és ajkát a nyakamra tapasztotta.
- Mindegy, csak veled lehessek.
- Helyes válasz. - kacsintott rám
- Nos Horan. Jöjj velem. Tudok egy helyet, ahol kettesben lehetünk. - végig vezettem a folyosón, egészen az öltözőmig, amin rajta állt a nevem, és szerencsére kisírtam egy ágyat is a többi szinte fölös dolog mellé.
- Végre kettesben.... Szeretnék veled beszélni. De őszintén. Már tudom, mit érzek. Szeretlek T/N. Sajnálom, amiért ilyen sokáig tartott rájönnöm.
- És is szeretlek Niall. Nagyjából azóta, hogy először rám mosolyogtál a szomszédból. - csókoltam meg, amit nem csak, hogy viszonzott, de egyre szenvedélyesebbé és hevesebbé tett. Ajkaim közül kicsúszott egy apró sóhaj, ahogy megéreztem karjait magam körül és ő ezt boldogan használta ki. Nyelvét átcsúsztatta a számba és táncba hívta az enyémet. Ahogy csókunk egyre szenvedélyesebb lett, kezeimet a pólója alá vezettem és áthúztam a fején. Végig simítottam a hátán, amitől kirázta a hideg. A hátamon tapogatózva kereste a fellépő ruhám cipzárját, ami nem igen volt ott. Egy ideig hagytam, had keresgéljen, majd mikor meguntam a várakozást a kezét a jobb oldalamra csúsztattam, ahol elbújt a cipzár. Lehúzta a cipzárt, én kikapcsoltam az övét és lehúztam a cipzárját. Lesimogatta a vállamról a ruhát, leügyeskedtem a nadrágját a térdéig, onnan ő rugdosta le magáról. Eltávolodott tőlem, kikötötte a cipőjét, levette, félre rúgta az útból, lecincálta magáról a zoknit. A cipő mellé ejtette, s kilépett a nadrágból. A műveletek végre hajtása után, végig mustrálta az egész testemet. Habár meglepődött, szemlátomást örült, hogy nincs rajtam melltartó. Hagytam, nézelődni egy ideog, hisz én sem tudtam betelni a teste látványával. Nem volt az a túl szálkás, sőt nagyon izmosnak sem lehet mondani, mégis így volt tökéletes. Mikor végre elég erőt éreztünk, hogy tekintetünket elszakítsuk a másik testéről, egyszerre léptünk egymás felé, s csókoltuk egymást, ahogy csak tudtuk. Hogy ő csókolt-e meg engem vagy én őt, arról fogalmam sincs. De egyikünket sem érdekelt, hisz hosszú idő után végre szabadteret hagyhattunk a vágyainknak.

Esetlenül próbált megszabadítani a ruha szoknya részétől, ami nem ment a különleges kapcsoknak és a teljesen tapadós anyagnak köszönhetően. Kezeimmel megkerestem a cipzárt és a csípő csontomtól még kb. 10 centivel lejjebb húztam, így a ruha könnyedén hullott a lábaimhoz. Kiléptem a cipőmből és félre rúgtam az útból. Csók közben esetlenül lépkedtünk az ágy felé s ha egymás lábára léptünk, csak mosolyogtunk. Pár lépéssel később megéreztem a térdhajlatomban az ágy szélét. Megérezte, hogy megálltam így felkapott és olyan finoman tett le az ágyra, amiről nem hittem volna, hogy lehetséges. Ajkaival végig csókolta az állam vonalát, s haladt tovább a nyakamra. Onnan csókjai egyre gyorsultak s folyamatosan egyre lejjebb kerültek. A kulcscsontomra hintett még egy utolsó csókot, majd felemelte a fejét s a szemembe nézett.

- Ha még jól emlékszem, akkor innentől lefelé csikis vagy. - mosolyodott el s kezeit lehúzta az oldalamon a bugyim vonaláig. Széttárta ujjait, megemelte a fenekemet és kínzó lassúsággal húzta le rólam a bugyimat. Az ágy mellé dobta a kupac tetejére, levette magáról a boxert, széttárta a lábaimat és közéjük ékelte a csípőjét. - Azt hiszem, eleget szórakoztunk már, nem Cica? - aprót bólintottam, mire mászott volna a nadrágjához óvszerért.

- Nem kell. Szedek gyógyszert. - válasza csak egy elismerő tekintet volt, aztán be pozicionálta magát és egyetlen mozdulattal a hüvelyembe passzírozta mind a 22 centijét. 

- Úristen, de szűk vagy. - kezdett mozogni lassan, mire nem csak én, de ő is folyamatosan nyögtünk az élvezet hatására.

- Azért, mert azóta nem volt senki, hogy meg csókoltál a Végzősök bálján.

- 5 éve senki?

- Végig rád vártam szerelmem. - itt fejeztük be a beszédet és váltott gyorsabb tempóra. Ennek következtében nem csak, hogy beszélni ne tudtunk, levegőt is alig kaptunk. 

- Erősebben... még Niall... ez az! - kiáltottam fel, ahogy megtalálta a legérzékenyebb pontomat. Folyamatos erős lökésekkel ostromolt, egyre magasabbra korbácsolva a vágyaimat. Már ő is a lejtő tetején volt, mikor is egy még erősebb lökése a mennybe repített. Az orgazmus utórengéseként körmeimmel végig szántottam a hátát, s ez volt az ami őt is át lendítette a másik oldalra. Izzadtan omlott a mellkasomra, a melleimet párnának használva. Ennél tökéletesebb nem is lehetett volna. Nyugalmunkat a hangos bemondó szakította félre. 

- 10 perc múlva eredmény hirdetés. Mindenkit várunk fel a színpadra. Ismétlem 10 perc múlva a színpadon. 

- A francba! - káromkodtok el magunkat halkan, majd gyors tempóban felöltöztünk s megigazítottuk egymás ruháját és felszaladtunk a színpadra, ahol is átvehettük a győztesek kupáját s már egy párként mentünk haza.

Kiderült, hogy nem csak én álmodtam Niallről, hanem ő is rólam. Így mindkettőnk álma teljesült. A másik.

Csak egy sima dedikálás? +18

Kedves Nori. Még annak idején kértél tőlem egy történetet, ami végre nagy nehezen elkészült. Remélem tetszik. És bízom benne, hogy nem haragszol rám túlzottan a késés miatt. Most jöttem haza a táborból és hát eléggé ki vagyok. Megígérem próbálok ezentúl aktívabb lenni. Szeretnélek megkérni benneteket, hogy bátran kommenteljetek minél többet.

Gwen.xx

U.i. Ági nem tudom, hogy olvasod-e, de ha igen, még mindig haragszom rád. 

- Nori siess már, el fogunk késni! - Szólt a nappaliból a barátnőm.

- Egy perc. Csak hogy tudd, sokkal tartozol nekem. - kiabáltam neki a fürdőből.

- Tudom.

- Tudom, hogy tudod. Csak emlékeztetlek, hogy ne felejtsd el. - mosolyogva mentem ki hozzá. - Indulás, mert tényleg elkésünk a dedikálásról. Na nem hittem volna, hogy ilyet hallok a saját számból. - léptem ki az ajtón röhögve....

- Lécci, Nori.... - könyörgött a barátnőm. - Kérj nekem egy autogramot Harrytől.

- Nem.

- Kérlek.... Lécci.....

- Ez az utolsó, hogy eljöttem veled. - kaptam ki a papírt a kezéből és a Harryhez vezető sor legvégére álltam. Másfél óra után végre sorra kerültem. Rajtunk kívül senki sem volt már ott.

- Szia. Hogy hívnak? - mosolygott rám Harry. Egészen dögös a mosolya. De mégis éreztem rajta, hogy nagyképű.

- Szia. - a hangom valamiért flegmának tűnt. A szemöldökét felvonta, de még mindig mosolygott. - A nevem Nori. Miért beszélsz az egód csúcsáról? Azt hiszed olyan jó arc vagy? Mert, ha engem kérdezel, és akkor is elmondom, ha nem, nem vagy olyan nagy szám - kicsit meglepődött, de nem reagált.

- Milyen névre írjam? - kérdezte. Úgy látszik, hogy vissza vett az arcából.

- LB/N.

- De a te neved nem Nori?

- De ez nem nekem lesz, mert ha tetszik, ha nem, nem bírlak titeket. 

- És miért nem? Nem is ismersz. 

- Pont ez a lényeg. 

- Talán azt hiszed, hogy jobb vagy, mint mi? És a barátnőd?

- Amúgy 1. Nem hiszem, hanem tudom. 2. Nem vagyok kíváncsi agyon menedzselt egó nagy üzemből szalajtott idiótákra, akik azért lettek híresek, mert elviselhetően néznek ki és géppel javítják fel a hangukat. 3. Neki ti vagytok a megtestesült tökéletesség. Ezzel mondjuk én tudnék vitatkozni.

- Ő nincs itt?

- De csak őt lefoglalja a másik 4 idióta. - néztem mosolyogva LB/N-re. Velem ellentétben ő tökéletesen elemében van.

- Rendben. - mondta, elővett még egy papírt és dedikálta mindkettőt. - Eljöhetnél velem az After party-ra. - Meg néztem őket, és az enyémre ráírta a számát, és egy rövid üzenetet. "Mit gondolsz, milyen hangosan fogsz sikoltozni, amikor megbaszlak?"

-Te tényleg nem vagy normális! - közöltem flegmán és megpofoztam, majd a lapot az asztalra dobva elindultam kifelé. Hallottam a többiek röhögését.

- Hazza, kosarat kaptál?

- Húú. Hazza csajozik.

- Harry, te megcsalsz? És pont vele?! - sikított fel az egyik barna hajú srác, akit asszem Louisnak hívnak.

- Kapd be Lou! - Mi a probléma azzal, hogy velem? - vágtuk rá egyszerre mire a teremben megdermedt a levegő. Sarkon fordultam, kirohantam a teremből és mindenkit magam mögött hagytam. Az ajtó becsapódott a könnyeim pedig eleredtek. Nem azért, mert ennyire bánt, hogy lenéznek (tudom, hogy nagyképű majmok, akik a bikinimodell fazonra hajtanak), hanem, mert reménykedtem, hogy ő más. És ezért vagyok rohadt mérges nemcsak magamra, de rá is, mert csak játszik az érzelmeimmel. Csak meg akar fektetni és kidob a fenébe, mint egy megunt, kinőtt játékot. Lépteket hallottam magam mögött, így gyorsan letöröltem a könnyeimet, ne lássák, hogy sírtam. Pár lépés múlva Harry került a látóterembe. 

- Mi a baj, Kiscsillag? Miért sírsz? - ölelt magához. 

- Hagyj békén. - fordultam a fal felé. Kezét rátette a vállamra és megfordított, majd karjait a fejem két oldalára helyezte, hogy ne tudjak elmenni.  

- Hagyj békén Harry. Nem hallod? Engedj már el! - hajolt egyre közelebb hozzám, majd pár centire ajkaimtól megállt. Kifújta a levegőt, bőrömön éreztem a leheletét. Ajkai enyhén szétnyíltak, majd nyelvével körbe rajzolta a száját. 

- Don't talk just kiss. - suttogta ajkaimhoz közel, majd lágyan enyémre helyezte őket. Végig nyalta a szám, a levegő apró sóhajként távozott belőlem. Hol olyan lassan csókolt, mintha a világ minden ideje a miénk lenne, hol olyan gyorsan, mintha a következő pillanatban felrobbanna a világ velünk együtt. 

- Harry.... ezt nem kéne...

- Csitt. - haladt át a nyakamra, ahol addig halad pillangó puszikkal, amíg meg nem találta a gyenge pontomat. Finoman hintett rá pár puszit, majd erősen meg szívta, amitől egy nagy nyögés szaladt ki a számon. 

- Harry....

- Hallgass...

- De Harry..... itt bárki megláthat... - meglepődött arccal bámult rám majd összeszedte magát.

- Tényleg csak ennyi gondod volt azzal, amit csináltam? - szégyenlősen vontam vállat, s a tekintetem szigorúan a padlóra szegeztem. Az államat megfogva kényszerített, hogy nézzek a szemébe, amit nem bántam, hisz csodaszép szemei vannak. Lágy csókot nyomott ajkamra, elhúzódott tőlem s a kezemnél fogva húzott magával. A folyosó végén megált a "raktár" feliratú ajtó előtt, körbenézett, majd mikor nem látott senkit gyorsan beslisszolt rajta velem együtt. Amint átléptem a küszöböt, a hátam találkozott az érdes faajtóval. 

- Nagyjából 10 percünk van, mielőtt keresni kezdenek minket. - vezette fel a kezeit a hasamon a melltartóm alá. 

- Az bőven elég. - szuszogva fújtam ki a levegőt, ujjaival körbefonta a mellbimbómat és addig húzogatta, amíg meg nem nyúltak érintése alatt.

- Ilyen kevésre tartasz? - csípett bele erősen a mellembe, mire a fájdalomtól megugrottam. 

- Nem...nem....csakkk - nyomtam meg erősen a k-t, ahogy fogait a nyakamba vájta. - Csinálsz is valamit vagy csak szórakozol? - túrtam bele a hajába s felhúztam magamhoz. 

- Szóval gyorsan akarod magadba?

- Nem. Szeretnék még előtte sakkozni veled. - öltöttem nyelvet. 

- Haaa... te kis.... - nem fejezte be a mondatot, mert a nyelvemmel hallgattattam el. 

- Szedd össze magad és csinálj végre valamit. - nyúltam az övéhez, majd kioldottam és lehúztam a sliccét. Lejjebb tornáztam a nadrágját s benyúltam a boxerébe. Ujjaimmal végig cirógattam a péniszét, ami a szó szoros értelmében hatalmas, majd az előváladékot szétkentem a makkján. Torok hangon felmordult, mire gyors tempóban verni kezdtem neki. Ellökte magától a kezeimet, csípőjére húzta a jobb lábam, félre húzta a bugyimat, térdig letolta a nadrágját a boxerral együtt és belém hatolt. Felhúzta a másik lábam is és csípőjével gyors ütemben kezdett lökni. A hátam újra találkozott a fával és a lökései ütemében éreztem a fájdalmat a hátamba nyilalni. Mégis úgy éreztem, megéri. Csipőjév egyre gyorsabban mozgott, felhúzta a pólómat, a melltartóm kosarát lehúzta, így kitáasztotta a melkeimet, majd ajkait a bimbóm köré zárta. Kezeimmel a hajába túrtam s, ahogy a hátam az élvezettől ívbe hajlott, olyan gyorsan feszt is meg, ahogy elért az orgazmus. Hogy a sikításom vissza fogjam, a nyakába haraptam. Pár percig még tovább döngetett, ami csak nyúltotta az így is tökéletes kielégülést. Ahogy belé eresztette férfiúi nedvét, a térdei megremegtek és csak az akaraterején múlott, hogy nen esett össze. Percekkel később leengedett a földre, így a lábaim újra szilárd talajhoz érte, ám a lábaim nem bírták megtartani a súlyomat. El is taknyoltam volna, ha nem tart meg a derekamnál fogva.

- El ne engedj! És köszönöm, hogy elkaptál.

- Cserébe te is kapj el, mert úgy érzem beléd estem. - adott csókot az ajkaimra.

Megigazítottuk a ruhánkat, elindultunk kifelé, de az ajtó előtt elém lépett  és komolyan a szemembe nézett mosollyal az arcán.

- Akkor eljössz velem az Afterpartyra és bemutatlak, mint a barátnőmet. Mit szólsz hozzá?

- Ám legyen. De ettől nem bírlak jobban és még mindig egoistának tartalak. - öltöttem rá nyelvet s csak nevettem értetlen arckifejezésén. 

- Én pedig már az első pillanatban tudtam, hogy különleges vagy és, hogy nekem szánt az ég. - csókolt meg, hogy a térdeim remegni kezdtek s ha nem tartott volna el is esek. 

Mit mondjak még? Azóta az este óta együtt vagyunk s bár néha veszekszünk, mindig élvezetes a békülés...

Mond el mire vágysz (Liam) +18

Sziasztok! Hogy telik eddig a nyaratok? Remélem sokat lustálkodtok, nyáron nem is szabad mást csinálni! :)Ezt a sztorit Picur kérte. Remélem tetszik! Ne haragudj, hogy ennyit kellett rá várnod!

Puszi!

Unottan ásítottam egyet. Ismét egy unalmas fotózáson vagyunk. Mindig ugyan az, már kívülről fújom. Liam pózol a kamerának, míg a fotós instrukciókkal látja el, miközben minden női személyzet a kívánságát lesi és így telik el minden egyes alkalommal 3 óra. Az elején még izgalmasnak találtam, de mikor minden egyes alkalommal elcipel, a fotózásaira általában szét unom az agyam. Ráadásul frusztrált vagyok, mert az a szőke ribanc állandóan rátapad a pasimra. Már éppen azon gondolkoztam, hogy felpattanok és megtépem, mikor a fotós elkiáltotta magát, hogy készen vannak. Liam mosolyogva jött oda hozzám, de amint meglátta zord tekintetemet ő is elkomolyodott.

- Mi a baj? – kérdezte aggodalmasan, miközben leült mellém.

- Semmi – ezzel fogtam a táskámat és elindultam a kijárat felé. Nem telt bele sok időbe és Liam már utol is ért. Aggódva pásztázta az arcomat.

- Látom, hogy van valami. Ismerlek. Gyerünk, mond el – bökött meg játékosan, majd egy szenvedélyes csókra magához ölelt. Egy idő után zihálva váltunk el egymástól. Liam mélyen nézett bele a szemembe. – Na? – kérdezte behízelgően.

- Az a szőke a bajom – Liam összeráncolt szemöldökkel nézett körbe, míg fel nem fedezte azt a bambán vigyorgó nőt, aki már az idegeimre ment.

- Mi bajod van vele? Csak nem összetűzésetek volt? – kérdezte, miközben megfogta a kezemet és kivezetett. Odakinn vakuk és riporterek sokasága fogadott minket. Liam testőre gyorsan odavezetett minket a ránk váró limuzinhoz. Amint elindultunk felé fordultam.

- Te tényleg nem vetted észre?

- Micsodát – pislogott rám értetlenül.

- Le sem vette rólad a szemét. Amint kinyögtél valamit ő pattant és hozta neked, ha rajta múlt volna még a sonkás szendvicsedet is megrágta volna helyetted és… - folytattam volna a kitörésemet, de Liam jókedvű nevetése megállított.

- Szóval, féltékeny vagy – nyugtázta, mikor kissé elcsendesedett. Mielőtt tiltakozhattam volna magához rántott és mélyen belenézett a szemeimbe. – Igazán nem kell aggódnod T/N. Számomra nem létezik más nő, csak te. Talán ezért nem vettem észre azt a szőkét, számomra csak te létezel. Senki más – meghatódva néztem rá.

- Nagyon szeretlek – suttogtam, majd amilyen szenvedélyesen csak tudtam, megcsókoltam. Egész nap frusztrált voltam és most ki akartam adni magamból mindent méghozzá szex formájában. Éreztem, hogy Liam farka egyre jobban megkeményedik alattam. Lovagló ülésbe helyezkedtem el rajta és lassú mozdulatokkal elkezdtem magamat dörzsölni meredező hímtagjához. Liam hangosan felnyögött, majd megnyomott egy gombot az ajtóm, mire megjelent az elválasztó fal, így most már csak kettesben voltunk, nem mintha eddig zavart volna a sofőr jelenléte. Igazából teljesen elfelejtettem, hogy ő is itt van. Liam kezeit éreztem meg hátul a combomon, ahogyan egyre feljebb haladtak. Halkan felnyögtem mikor elérte a fenekemet és keményen beléjük markolt. Mind a ketten egyszerre nyögtünk fel.

- Megőrülök érted T/N – szélesen elmosolyodtam, majd tapogatózni kezdtem a slicce után. Nem telt bele sok időbe mire megtaláltam és kiszabadítottam vastag hímtagját. Lassan kezdtem el rajta húzogatni a bőrt, miközben ő félre húzta a tanga bugyimat és mélyen belém merített egyszerre két ujját.  Egyre gyorsabban kezdtem neki kiverni, mire ő is gyorsított az iramon. Egyre hangosabban nyögtünk mind a ketten, közel voltunk a csúcshoz, mikor hirtelen megállt az autó. Mind a ketten megdermedtünk. Lepattantam Liam öléből, mire jól bevertem a fejemet. Mind a ketten gyorsan rendbe hoztuk magunkat, hogy ne tűnjön fel semmi a többieknek. Amint végeztünk kinyílt a limuzin ajtaja.

- Uram – szólalt meg a testőr alázatosan. Liam vett egy mély lélegzetet, majd kiszállt. Megvárta, míg én is kiszállok, megfogta a kezemet és így indultunk el a ház felé.

- Köszönöm – szólt vissza Liam búcsúzóul. Amint beléptünk a ház hűvös rejtekébe, mind a ketten vettünk egy mély lélegzetet. Tekintetem Liam nadrágja felé vezetett, mire elpirultam. Egyértelmű bizonyíték volt, hogy mit műveltünk mi a kocsiban. Csodálom, hogy a testőréből nem csalt elő semmilyen reakciót. Gondolom erre is ki vannak képezve, hogy mindenre pókerarcot kell vágniuk.

- Végre megjöttetek. – rohant ki az ajtón Harry és Louis. Liam gyorsan maga elé kapott mintha meg akarna ölelni. Szorosan átfogta a derekamat és így nézett a két izgatott srácra.

- Hogy ment a fotózás? – kérdezte Harry tekintetét oda-vissza járatva közöttünk. – Miért vagytok így kipirulva? – azonnal még jobban elvörösödtem, de szerencsére Liam megmentett a válaszadástól.

- kicsit megvadultak a rajongók és egy kicsit szaladni kellett, ezért ez a zihált kinézet. – Louis gyanakodva nézett hol rám, hol pedig Liamre, majd szélesen elmosolyodott.

- Rajongók mi? – Liam megfeszült mögöttem és úgy nézett a vallatónkra.

- Nem ez lenne az első, hogy megvadulnak a rajongók.

- Való igaz, de T/N a rajongói támadás miatt nem lenne rák vörös és te se szorongatnád olyan kétségbeesetten. – szégyenkezve hajtottam le a fejemet, kiszabadítottam magamat Liam öleléséből, majd felrohantam a lépcsőn, még hallottam, ahogy Liam mérgesen odaszól a fiúknak:

- Ti mekkora egy seggfejek vagytok. – ezzel ő is otthagyta őket. Engem a szobájában talált az ágyon ülve – Ne foglalkozz velük. Tudod milyenek. Nekik nincsen szerelmi életük, ezért foglalkoznak az enyémmel.

- Tudom, de ez akkor is nagyon ciki volt – bújtam oda a mellkasához. Mélyen beszippantottam az illatát, amitől kissé megrészegültem. Szorosan átfogtam a derekát és egyre jobban hozzá bújtam. Liam két ujjával emelte fel a fejemet, majd szenvedélyesen megcsókolt. Egy hatalma nyögés tört fel belőlem, mire Liam egyre jobban felbátorodott. Erősen magához szorított, majd egy hirtelen mozdulattal az ágyon találtam magamat háton fekve. Egy idő után kifulladva váltunk el egymástól. Liam még mindig rajtam fekve tanulmányozta az arcomat.

- Mi az? – kérdeztem teljesen zavarban. Nem tudom miért, de mikor így néz rám, mindig elpirulok, ami rám eddig soha nem volt jellemző, csak mióta megismertem Liemet.

- Semmi – nevette el magát. Kinyújtottam a kezemet, hogy ismét magamhoz vonjam, és ott folytassuk ahol az előbb abba hagytuk, de kitért az ölelésem elől. Felvont szemöldökkel néztem rá, mire megint elmosolyodott. – Most te jössz.

- Ezt, hogy érted? – néztem rá zavartan.

- Eddig mindig én irányítottam. Most te jössz. Mond el, mire vágysz.

- Hát jó – mondtam kissé bizonytalanul – Csókolj meg – Liam egy percig sem habozott, rögtön szenvedélyesen megcsókolt, majd hirtelen a szenvedélyből egyre gyengédebb lett. Jólesően sóhajtottam fel, mire megint elmosolyodott.

- Most mi legyen?

- Vetkőzz le – leheletem szinte hangtalanul, de Liam így is meghallotta és boldogan teljesítette a kérésemet. Imádtam őt meztelenül látni. Sok férfi megirigyelhetné a hasán lévő kockákat. – Most engem vetkőztess le – mutattam magamra, miután minden egyes ruhadarabot eltávolított magáról. Liam nem sokat teketóriázott. Rögtön elkezdett vetkőztetni. Amint én is meztelen lettem neki esett ajkaimnak, kezeivel pedig elkezdte gyúrni a melleimet. Örültem, hogy nem várta meg, hogy én kérjem erre, mert akkor tutira tiszta vörös lett volna a fejem. Liam ajkait egyre lejjebb vitte, végig a torkomon, le egészen a mellemig. Mikor elérte a hegyes mellbimbómat felnyögött és durván neki esett. Egyik mellemet a szájával, másikat pedig a kezével kényeztette, de ezzel még nem volt vége, mert a másik kezét pedig levezette egészen a puncimig. Amint elérte nőiességem tárgyát hangosan felnyögtem és kissé megemeltem a csípőmet ezzel is jelezve mennyire várom már, hogy ott érintsen meg. Szerencsére Liam nem várakoztatott és egyből felnyomta két ujját és gyorsan ujjazni kezdett. Hangosan felsikoltottam. Ez már túl sok volt és ezt ő is nagyon jól tudta. Közel voltam a csúcshoz mikor kihúzta belőlem az ujját.

- Na – nyögtem fel tiltakozásképpen, mire gonoszul elmosolyodott.

- Türelem szépségem. Minél tovább várunk annál jobb lesz – kacsintott rám, majd mikor már egy kicsit lenyugodtam újra kezdte a kínzásomat. Már nagyon közel voltam és szerencsére Liam ezúttal nem hagyta abba. Sikítva élveztem az ujjára. Liam elégedetten nyalta le ujjáról a nedvemet, majd pár nyalintással tisztára nyalta a puncimat is. Amint végzett felültem és a hátára löktem, majd rámásztam. Szenvedélyesen megcsókoltam és célba vettem a mellbimbóját. Liam élvezettel nyögdécselt alattam, mire elégedetten elmosolyodtam. Egy idő után meguntam a mellbimbójával való játékot és lejjebb haladtam, míg el nem értem hatalmas farkát. Nem húztam az időt, rögtön bekaptam amennyit csak tudtam. Kezeimmel pedig a golyóit kényeztettem. Addig folytattam, míg nem éreztem, hogy Liam farka megrándul és kilövell a számba. Elégedetten cuppantam le róla és másztam megint rá. Lassan ereszkedtem rá a farkára. Mind a ketten egyszerre nyögtünk fel az élvezettől. Élveztem, hogy tövig bennem van. Egy percig mozdulatlanul ültem rajta, majd egyre gyorsuló tempóval elkezdtem el rajta mozogni. Liam egy ideig hagyta, hogy én irányítsak, de egy idő után megfogta a derekamat és hanyatt fektetett, mindezt úgy, hogy közben nem csusszant ki belőlem. Liam gyors tempóban kezdett el mozogni bennem. Nem sokkal később éreztem, hogy az orgazmus határán vagyok.

- Liam – nyögtem, ezzel jelezve a szándékomat. Liam erre csak még gyorsabban kezdett el mozogni, míg végül sikítva élveztem el. Liam nem sokkal később egy nagyot nyögve élvezett belém. Kimerülten hanyatlott le mellém. Adott az orromra egy gyengéd puszit, majd fogta a takarót és betakart. Szorosan magához ölelt, így hallottam milyen hevesen ver még mindig a szíve.

- Szeretlek – törte meg végül Liam a csendet. Mosolyogva néztem rá.

- Én is szeretlek – adtam a szájára egy gyengéd csókot. Ezután mosolyogva merültem álomba.