2015. szeptember 14.

Sz.Vivinek - Vakrandi

Kedves Vivi. Megjött a történeted, amit nagyra becsült vendégírónk Ábrahám Szofi írt neked, remélem tetszik.
Remélem mindenkinek jól telt az első sulis hét. Már csak annyit szeretnék így végezetül, ha van sztorid, amit szívesen megmutatnál másoknak is, küldd el a gwendolyn.tussaud@gmail.com-ra
xx.Gwen

Idegesen doboltam ujjaimmal a térdemen. Futólag felpillantottam az órára, majd felmordultam.
Ha még többet késik, biztos vagyok benne, hogy kikészítem magam. Ugyanis attól tartok egy kicsit
túllőttem a célon, és elég rövid ruhát választottam magamnak ezzel a combközépig érő fekete
minivel.
Már álltam volna fel, hogy inkább lecseréljem amikor csengettek.
Magassarkúm hangosan kopogott amíg átsétáltam az előszobán, hogy ajtót nyissak.
Nem akartam hinni a szememnek, ám úgy tűnt nem csak én voltam meglepve.
- Hát ez kínos – köszörülte meg a torkát – úgy tűnik, mégsem olyan jó ötlet ez a vakrandi dolog!
- Ühüm – hümmögtem majd felemeltem a mutatóujjam – megbocsájtanál egy pillanatra, Harry?
Még mielőtt bólintott volna, becsaptam az orra előtt az ajtót, majd a telefonom után nyúltam, hogy
alaposan leszidjam a legjobb barátnőmet, na nem mintha bármiről is tehetne.
Ugyanis a helyzet úgy áll, hogy pár közös barátunk szervezett nekünk egy-egy vakrandit merthogy
annyira kilátástalannak látják a helyzetünket. Köztük az enyémet.
Arról viszont azt hiszem – legalábbis az én esetemben- biztos, hogy nem tudnak, hogy olykor
becsúszik néhány egy éjszakás kaland.
Mint például Harry, és a múltheti buli alkalmával. Persze a telefon túlsó végén csak kinevettek és
azt mondta a barátnőm, ha nem megyek el, a seggem szét lesz rúgva. Így ismét kinyitottam az
ajtómat.
- Másfél órát késtél – vetettem Harry szemére, de a srác csak megvillantott felém egy sármos
vigyort.
- Elfoglalt ember vagyok – rántotta meg a vállát – mehetünk végre?
- Végre? - Ismételtem meg, pár oktávval magasabb hangon – te voltál az aki késett!
- Ugyan, [T/N] mindketten tudjuk, hogy nem azért vagy ideges amiért késtem, hanem, hogy ismét
látjuk egymást a múltheti kalandunk óta!
- Ne képzelj magadról túl sokat, nem voltál maradandó élmény!
- Mi? - Vonta fel szemöldökét sértődötten, alig bírtam visszafogni a nevetésemet – komolyan
beszélsz?
- Hm, volt már jobb is – incselkedtem vele tovább majd kiléptem az ajtón, megfordultam, hogy
becsukjam azt, ám Harry mellkasa a hátamnak feszült, ujjai a hajamba csúsztak, hogy félresöpörjék
az, így biztosítva a helyzetet arra, hogy a fülembe suttoghasson.
- Mi lenne, ha kihagynánk a randi részét – csúszott le a keze a derekamra – hiszen már úgy is
ismerjük egymást, és lekéstem az értékes felét.
Finoman cirógatta a combomat, nyakam bőrét forró csókokkal tüntette ki.
Nem válaszoltam, csak ismét elfordítottam a kulcsot a zárban, majd visszaléptem a házba. Harry
arcára mindentudó vigyor ült.
- Szép lakás – füttyentett elismerően, miután körbenézett az előtérben.
- Ühüm – hümmögtem, ujjaimat a ruhám pántjába akasztottam, az apró fekete darab pedig
engedelmesen hullott le rólam, így ott álltam a göndör előtt egy száll csipkés bugyiban és
melltartóban – valamiféle kárpótlásról volt szó, ha jól emlékszem!
Harry erre megnyalta ajkait, szó nélkül lépett elém, két tenyere közé fogta arcomat majd
megcsókolt. Sietve kaptam ajkai után, mert bár nem hajtott minket a tatár, de túl akartam esni a
„formaságokon” és igazából érezni akartam Őt.
A fal felé lépkedtünk, kezemmel kicsatoltam az övét, Harry pedig megszabadult a nadrágjától,
miközben az ingével bajlódtam. Bőr ért a bőrhöz, szinte sóvárogtam meleg, napbarnított néhol
tetoválásokkal tarkított bőre érintése után.
Hangosan felnyögött amikor az ajkaiba haraptam, ujjaival a csípőmbe mart, erősen tartott így
könnyűszerrel felugrottam az ölébe, a nappali felé igyekeztünk, nem szakadtunk el a másiktól
egyetlen pillanatra sem.
Leült velem a kanapéra, ölemet az egyre jobban keményedő férfiasságához dörgöltem, zihálva
szedte a levegőt. Lecsúsztam róla, egy kicsit megemelte magát, lehúzta a boxerét is, kikapcsoltam a melltartómat. Előtte térdeltem, szó nélkül engedtem ágaskodó farkát a számba.
Élesen szívta be a levegőt fogai között, hajamba túrt amikor mélyebbre engedtem, éreztem ahogy
még keményebb lesz, szinte lüktetett a számban ahogy ki-be csúszkált.
- Oh Istenem – dobta hátra a fejét, de nem sokáig bírta a látvány nélkül, mert összefogta hosszú
hajamat, így tökéletes rálátása nyílt ajkaimra miközben nyelvemmel kényeztettem.
Éreztem, hogy közel van, így abbahagytam élvezetes tevékenységem, hirtelen felrántott magához,
ismét csókcsatába kezdtünk, melleimet tüntette ki figyelmével, aminek nagyon is örültem.
Keményen ujjai közé csippentette egyik mellbimbómat mire hangosan felnyögtem.
Maga alá akart fordítani de megállítottam. Egyből elnevette magát.
- Nagyon is irányító típus vagy, mi?
- Eltaláltad – csókoltam meg, és kemény farkára csúsztam. Hangos sóhaj kíséretében váltunk egyé,
Harry méreteivel nem volt problémám, testemnek kellett néhány másodperc, hogy megszokja és
mozogni kezdhessek rajta. Amikor azonban végre megtettem már nem volt megállás. Először csak
lassan játszottam vele, de ezt egyikünk sem bírta túl sokáig, így gyorsítottam.
Mozdulataink kapkodóvá váltak, hol egymás nyakával, hol pedig ajkaival voltunk elfoglalva. A
vége felé azonban kezdtem veszíteni az energiámból, homlokomat a fiúénak döntöttem, szemeimet
összeszorítottam, amikor is Harry fordított a helyzetünkön.
- Harry – sikítottam fel a nevét, ugyanis így még mélyebben tudott belém hatolni.
- Sshh – csitított – hallgass el, bébi – suttogta miközben könyörtelenül mozgott bennem.
Tarkójába kapaszkodtam, homlokát az enyémnek döntötte, nem csókolóztunk de ajkainktól alig
néhány milliméter távolság volt csupán. Éreztem ahogy az orgazmusom szélén állok, Harry teljesen
kikészített, jelen pillanatban az sem érdekelt volna, ha az egész világ összedől körülöttünk. Ajkaim
elnyíltak egymástól, végig egymás szemébe néztünk, én pedig nem bírva tovább egész egyszerűen
elélveztem. Izmaim megfeszültek a fiú keménysége körül, mire Harry is egy nagy nyögés
kíséretében élvezett belém. Lihegve hajtotta fejét nyakhajlatomba, miközben még mindig bennem
volt.
Felhevült testünk egymáshoz tapadt, mindketten igyekeztünk rendezni heves szívverésünket.
- Na és, nem lenne kedved meginni egy kávét? - törtem meg a hirtelen beállt csendet, mire
mindketten kuncogni kezdtünk.
- De – bólintott – nagyon szívesen, meginnék veled egy kávét!

2015. augusztus 29.

Magánóra

Aloha Olajbogyók! Mivel zűrös az életem mostanában, kedves barátnőm és nagyszerű vendégírónk történetet hoztam, méghozzá F-nek egy durva Larryt. Ha tetszett, komizz, pipálj, jelezz!
Gwen.xx




Pontosan tudtam, hogy mit kell keresnem. Bár remegett a kezem, annyira mérges voltam, nem hagyhattam magam. Nem fogok megbukni ezen a teszten csak azért mert az a nyomorék nem hagyta, hogy befejezzem a padtársam miatt. Az osztály legjobb tanulója vagyok, nem igazán értem miért nem hitt nekem a tanár amikor azt mondtam, hogy nem én csaltam. Hiszen az ég szerelmére is, sorban nyerem neki a tanulmányi versenyeket, most meg ki akar velem tolni?
Tudtam, hogy az igazgató irodájába kerülnek azonnal a dolgozatok, így az egyetlen feladatom az volt, hogy türelmesen várjak amíg mindenki szépen lelép a suliból. Túlságosan könnyű volt beosonnom, még a kulcsot sem kellett ellopnom a takarítótól, mert nyitva volt az ajtó.
- Megvagy - suttogtam a győzelemtől átitatottan amikor megpillantottam a hatalmas papírkupacot az igazgató asztalán. Két könnyed lépéssel átszeltem az apró, poros kis szobát és azonnal az iratok közé vetettem magam. Rengeteg nevet és még több ostoba választ kellett átlapoznom, amíg meg nem találtam az enyémet.
Elcsentem egy tolat az asztalról,majd belefogtam a javításba. Azaz fogtam volna, ha nem hallok egyre erősödő hangokat, konkrétan beszélgetést az ajtó elől. Megfagyott bennem a vér, kapkodva néztem körül, ugyanis már a kilincs zörgött.
Jobb ötlet híján az aprócska asztal alá bújtam be, remélve, hogy ép bőrrel megúszom ezt az apró kis ostobaságot.
-Van két jegyem a hétvégi meccsre - lépett be az irodába az egyikük, akiben felismertem a töri tanárom személyét. Remek. Nem elég, hogy kihajít ma a dolgozat kellős közepén az órájáról, még itt is miatta fogok lebukni.
- Kecsegtető ajánlat - sóhajtott fel az igazgató - de akad némi papírmunkám ami miatt az egész hétvégémet vagy az irodámban vagy otthon fogom tölteni!
- Kellett neked, ez az igazgatósdi Tomlinson!
- Irigykedsz Harry! Nem kárhoztatlak érte, hiszen te is lehetnél az én helyemben, egy kényelmes irodában, távol a tanóráktól!
- Csak azért vagy ott most, ahol, mert hamarabb dugtad meg a vezetőség nőtagjait, mint én! Tudtommal együtt tapostuk az egyetemet!
- Na persze - sóhajtott fel - mi az a halom papír ott?
- A központi dolgozatok - válaszolt Mr. Styles - a francnak kell minden évben megíratnod, az agyvizem is felforr mire kijavítom, de úgy látom valaki most meg fog előzni ebben...
- Miről beszélsz?
Összeszorítottam a szemeimet, de igazán kár volt. Pár másodpercen belül ott állt az asztal előtt, majd leguggolt és elvigyorodott.
- Már megint te? - Fogta meg a kezem és kihúzott, az igazgató szemei elkerekedtek, amíg Mr. Styles mesélni kezdett - Miss. [T/N] ma már egyszer komolyan felbosszantott, csaláson kaptam, és úgy tűnik, nem képes megemészteni a dolgokat, így beosont...miért is?
Nézett rám Harry kérdőn, tekintetem az iratkupac tetejére csúszott ahol az én nevemmel fémjelzett dolgozat pihent.
- Oh, igen - sóhajtott fel a göndör hajú férfi - hogy befejezze a tesztet, igazam van?
Lehajtott fejjel bólintottam. Louis felsóhajtott.
- Most mit kezdjünk vele? Tudtommal az évfolyam legjobb tanulója, biztos vagy benne, hogy csalt?
- Ugyanolyan diák, mint a többi - rántotta meg a vállát Harry - talán kaphatna egy leckét tőlünk is, hogy felfogja, itt nincs kivételezés!
Mélytengeri csend borult a szobára, azt hiszem egyedül az én kalapáló szívverésemet lehetett hallani.
Mi a pokol? Milyen leckéről beszélnek?
- Legyen - sóhajtott fel Louis, majd fáradtan lezuhant a székébe - feküdjön az asztalra - nézett rám komolyan, mire Harry elengedett, ugyanakkor nem igazán akartam mozdulni.
- Komolyan beszél?
- A legkomolyabban, aranyom - dörzsölte meg borostás állát Louis, majd ismét az asztalra mutatott.
Nem igazán tudom, mit tehettem volna így tettem amit kértek, és hamar az asztalon találta magam. A szándékaik azonban azonnal világossá váltak amikor Harry egyetlen mozdulattal felhajtotta a szoknyámat. Végigsimított a combomon, amitől jóleső borzongás futott végig a testemen.
- Ezt nem gondolhatják komolyan - ráztam meg a fejem és fel akartam állni, de Louis visszanyomott.
A két férfi összenézett.
- Nagyon is komolyan gondoljuk - figyelmeztetett Harry mèrgesen -ha pedig jó kislány maradsz akkor megígérem, hogy megkapod a jó jegyed! Na, mit szólsz a kis üzletünkhöz?
- Ez undorító!
- Hát persze, hogy az -nevetett fel a férfi - ahogy az is, hogy azt hiszed, csak azért mert jól tanulsz, jogod van betörni ide! Tehát? Felkészültél?
Még mielőtt válaszolhattam volna, Harry a seggemre csapott, én pedig hangosan felnyögtem.
- Ezt igennek vesszük - nyalta meg ajkait Louis, Harry pedig ismét lesújtott. Lehúzta rólam a bugyimat is, így csupasz bőrömet érte tenyere. Újra és újra.
Csat. Csat. Csat.
Összesen hat ütést mért rám, és valóban fájnia kellett volna, de nem éreztem így. Sőt. Még én magam is megrémültem, hogy mennyire jól esett. Élesen szívtam be a levegőt amikor a férfi hosszú, hozzáértő ujjaival legérzékenyebb pontomat kezdte el ingerelni.
- Annyira nedves vagy - nyögte, és belém merítette egyik ujját, amit hamar a következő követett. Tehetetlenül nyögdécseltem mozdulatai miatt. Ki-be pumpált,amíg Louis csak bámult minket. Jelenleg minden túlságosan soknak tűnt. Legszívesebben Harry újjai körè èlveztem volna már most de nem akartam neki megadni ezt az örömöt.
Egy hirtelen mozdulattal Harry megfordított ès szinte azonnal rámvetette magát. Nyakamat csòkolta amíg a blúzomat igyekezett kigombolni. El akartam tolni magamtòl de csam kinevetett. Amikor vègzett, Louis kersztbe fordított az asztalon,így a fejem lelògott a másik oldalon.
A kèk szemű fèrfi egy párszor vègig simított nedves rèsemen, hogy aztán közelebb hajolva hozzám nyelvèvel is megízlelhessem. Felsikoltottam a váratlan èrzèsre. Már règ nem voltam szűz de soha senki nem okozott nekem így örömöt.
Harry lefogott, azt hiszem egy kicsit túlságosan ficánkolhattam.
A göndör nem sokat tétlenkedett, hamar megszabadult a nadràgjàtòl èn pedig magamat is meglepve engedelmesen nyitottam ki a számat ès kezdtem szopni a saját tanárom kemèny farkát. Alig bírtam hosszával, nem egyszer az öklendezès szèllère kerültem de nem úgy tűnt,mintha ez zavarná. Egyre többet ès többet nyeltem belőle, èlvezettel szoptam kemènysègèt egèszen addíg, amíg Louis le nem rántott az ölèbe ölèbe, Harry pedig egy nagy cuppanással kicsúszott a számbòl.
Megjegyzem nem kicsit volt bosszús emiatt. Louis a tenyerèbe köpött majd benyálazta a farkát, egyre szaporábban kapkodtam a levegőt ès igencsak meglepődve nèztem a szemeibe amikor a fenekemhez igazította farkát.
Szelíden elmosolyodott majd vègigsimított arcomon.
- Büntetèsről volt szò, emlèkszel? - Suttogta ès egy hirtelen mozdulattal belèm hatolt. Felsikkantottam az èles fájdalomra, nem vele akartam először átèlni az anális szexet, Louis viszont hajthatatlan volt.
-Annyira, kibaszottúl szűk- nyögte ès továbbra sem lassított. Sőt, fokozta a tempòt amíg Harry saját magával volt elfoglalva. Ám azt hiszem ez nem igazán tetszett neki a helyzet mert megint fordítottunk a helyzetünkön.
Ezúttal ismèt a hasamon feküdtem, Harry a számba tolta magát, Louis pedig a seggemre csapott egy nagyott.  Mr. Styles a hajamba markolt, így mozgott ki-be a forrò számban, erekciòja lüktetett a nyelvem körül. Louis mèretèt is kezdtem megszokni a hátsòmban, ám a helyzet mèg mindig annyira irreális volt. Tökèletesen ki voltam szolgáltatva nekik, könyörtelenül használták a testemet. A legrosszabb ès a legjobb az egèszben-jelenleg magam sem tudom melyik opciò èl- kezdtem nagyon is èlvezni a helyzetet. De a kèt fèrfi jobban ès mire èszbekaptam Harry a számba, míg Louis kirántva magát belőlem a hátamra èlvezett. Csak hangos nyögèseik ès szapora lègvètelüket hallottam.  Louis letörölte a hátamat gyorsan majd sietve felöltözött.
- Fejezd be helyettem, haver ès gondoskodj a jutalmáròl - lobogtatta meg a dolgozatomat, megrázta magát ès szò nèlkül távozott. Harry cinkosan pillantott rám.
Fáradtnak èreztem magam mindenhez, de nem sok nyugtom volt amikor megint ujjazni kezdett. Ellenkezès nèlkül èlveztem el neki a nevèt sòhajtozva ès amikor vègre elengedett, remegő lábakkal öltöztem fel.
-Igazán megèrdemli azt kiválò èrdemjegyet -firkantotta rá a dolgozatomra a jegyet ès a kezembe nyomta majd magához szorított ès megcsòkolt. Elszakadva egymástòl homlokát az enyèmnek nyomta, ujjait tarkòmba nyomta. Figyeltem ahogy lehunyt szemmel piheg, hogy aztán beszèlni kezdjen.
- Ugye tudja, hogy erről senkinek nem beszèlhet?
Nèmán bòlintottam.
- Helyes, akkor azt hiszem vègeztünk, legalábbis mára!
Èrtetlenkedve pislogtam zöld szemeibe, mire felnevetett.
- Te sem gondolhattad komolyan, hogy beèrem csak a száddal? Azt hiszem jò pár különòrára szüksèged lesz mèg, ès van egy olyan èrzèsem, hogy hosszú lesz ez a kèt èv neked, nem igaz?
Nyeltem egy nagyot, szò nèlkül siettem ki a szobábòl.
Mibe kevertem magam?

2015. augusztus 17.

Nászút +18

Kedves Harriet Laufeyson. Boldog szülinapot és remélem tetszik. Ez a történet nem éppen téli napról szól, de ahogy a mai napon teljesen megáztam az esőben, másra sem vágytam, minthogy a meleg Bahamákon legyek. Remélem nem baj, hogy egy hideg téli nap helyett egy meleg helyre varázsoltalak. Mellesleg nem ez életem fő műve.
Gwen.xx

Hunyorogva nyitom ki szemeim,már megint elfelejtettem behúzni a függönyt. Meg kell szoknom,hogy a Bahamákon mindig süt a nap,nem úgy,mint Londonban. Szerintem nem lesz nehéz.
-Felkeltél Hayley?-ölel át hátulról Harry. Melege azonnal körbevesz,egyre jobban igyekszem mégjobban karjai közé fùrni magam. Ha ez lehetséges.
-Igen. Jó reggelt,Hazz.-hangom rekedtes,nem tudom eldönteni,hogy azért,mert reggel van,vagy azért mert tegnap éjjel kikiáltottam a tüdőm. Ezért van a nászút,és mi amúgy is szeretünk új pózokat/helyeket kipróbálni. Azt kell mondjam eddig a kád a legjobb. A víz csobogása,ahogy simogat.
Ajkamba harapok,kisebb nyögés hagyja el a szám,a tegnap emlékeire. 24 óra,öt helyszín,7 póz.
-Mivan kicsim folytatni akarod a hely felszentelését?-kuncog. Na nem mintha ő nem erre vágyna. Érzem kemény férfiasságát fenekemhez nyomódni.
-Igen.-motyogom mialatt felé fordulok. Teketóriázás nélkül,erősen csókolom meg,tettemre megpróbál előrébb nyomulni,de a takaró ami köztünk van megakadályozza. Haladok lefelé apró puszikkal. A tegnapi nap az enyém volt,most rajta a sor. Megérdemel egy kis kényeztetést.
Minden egyes tetoválását megcsókolom,imádom őket. De Hazzt jobban.
Lehúzom a takarót,farka hasát veri.
Nem hétköznapi mérettel rendelkezik,legalábbis szerintem. Ő vette el a szüzességem. Első és utolsó.
Először csak szép lassan végignyalom,aztán egyből bekapom az egészet. Öt év alatt megtanultam a mélytorkozást.
Ajkait hatalmas nagy nyögések,a nevem és káromkodások hagyják el,megszakítás nélkül. Élvezettel nézem,elégedett arcát.
-Hayley.-ordít. Farka megremeg számban,belém üríti magát. Igaz sok időnk volt,de soha nem tudtam lenyelni,egyszerűen elborzadtam a tudattól. Viszont most megtettem,Harry pedig csodálkozva nézett rám. Csak örömöt akarok neki szerezni,ezt meg tudom mennyire beindítja.
Fordít helyzetünkön,már nem velem szemben,hanem felettem van. Apró csókot ad.
-Mehet?
Ha valaki megkérdezni mi a kedvenc dolgom Harry-ben,biztos a figyelmességét mondanám. Hat éve járunk,öt éve vette el a szüzességem és azóta mindig megkérdezi mehet-e. Pedig rá mindig készen állok ezt tudhatná.
Bólintok,ezek után aztán nincs megállás. Azonnal megtalálja legérzékenyebb pontom,és erőteljesen kezd lökni. Pont a tökéletes tempóban.
Mocskos szavakat suttog a fülembe,ez a gyengém.
Karjai közt robbanok egy hatalmasat vele együtt. Nevét kiáltom,ő pedig az enyém.
Szép lassan még mozog párat aztán szétterülünk a fehér huzaton.