2014. április 26.

Új szomszéd 2.rész (Harry) +18

Ez a sztori Új szomszéd -nak a folytatása. Remélem tetszik :)
Miután Harry olyan csúnyán utamra küldött nem láttam, de akárhányszor az eszembe jutott mindig sírhatnékom támadt. A szüleim egyfolytában arról kérdeztek mi történt, de én ilyenkor csak megráztam a fejemet és felrohantam a szobámba. Megígértem, hogy nem mondom el senkinek, de nehezebb tartani magamat hozzá mint azt hittem. Olyan szívesen elmondtam volna a bánatomat anyának vagy apának, de nem lehetett. Nem akartam Harryt bajba sodorni, hisz ő semmiről sem tehet. Én voltam olyan naiv, hogy elhittem jelent neki is valami az együttlétünk. Nem hittem volna, hogy ilyen csúnyán kihasznál aztán félrelök. Ismét sós könnyek peregtek le az arcomon, de én durván letöröltem őket. Elhatároztam, hogy nem fogok többet sírni. nem érdemli meg, hogy több könnyet hullajtsak utána. Ebben a pillanatban csengettek. Kiáltani akartam anyának, hogy nyissa ki, mert nekem semmi kedvem mással is találkozni, de ekkor eszembe jutott hoyg nincsenek itthon. Alig fél órája mentek el vásárolni, így én vagyok az egyetlen aki az ajtóhoz mehet. Nagy nehezen feltápászkodtam az ágyról és megindultam a bejárati ajtó felé. Amint kinyitottam rögtön be akartam csapni, mert Harry állt az ajtó előtt. Mielőtt becsapódhatott volna az orra előtt az ajtó betette abba a kis résbe a lábát, így esélyem sem volt becsukni.
- Mit akarsz? - kérdeztem flegmán. Nem akartam vele jó pofizni azok után, hogy olyan durván a tudtomra adta, hogy nem akar tőlem semmi komolyat, mert fél a következményektől. Még mindig nehéz elfogadnom, hogy így kihasznált, pedig milyen izgatottan készültem a találkozónkra.
- Beszélni akarok veled - sütötte le szempilláit.
- Nincs mit megbeszélnünk. Múltkor mindent elmondtál. Mit akarsz még? - éreztem, hogy egyre jobban elönt a düh. Miért pont velem történik mindez?
- Nem akarsz beengedni?
- Nem - szeme elkerekedett, de nem szólt semmit. Mikor már azt hittem hátat fordít és elmegy újra kinyitotta a száját és halkan beszélni kezdett.
- Megbántam amit a múltkor mondtam. A börtönt is csak azért hoztam föl, hogy hihetőbb legyek. Igazság szerint ilyenért nem csukhatnak le, mert már nem vagy pisis - kacsintott rám. Válaszolni akartam valami frappánsat, de Harry a hasamnál fogva beljebb tolt és szenvedélyesen ajkaimra tapadt.- Kívánlak - lehelte ajkaimba, amitől megborzongtam. Tudtam,. hogy ellenkeznem kellene, de egyszerűen képtelen voltam rá. Ahogyan az ajkai az enyémekre tapadtak minden ésszerű gondolat kiszállt a fejemből és már csak rá tudtam gondolni. Harry egyre beljebb tolt, majd zihálva elvált ajkaimtól, megfogta a kezemet és felvezetett a szobámba. Fogalmam sincs honnan tudta melyik az, de még csak időt sem hagyott arra, hogy megkérdezem. Durván az ágyra lökött és rögtön fölém mászott. Lerángatta rólam a felsőmet, melltartómat és a nadrágomat. Egy száll bugyiban feküdtem előtte. Felpattant az ágyról, ledobálta magáról a ruhákat és leült az ágyam szélére. Kíváncsian néztem rá, mire megfogta a kezemet és maga mellé ültetett. Megfogta a tarkómnál a hajamat és elkezdte lefele nyomni, míg a szám el nem érte hatalmas faszát. Szó nélkül bekaptam férfiasságát. Harry ajkán egy jóleső nyögés szaladt ki. Egyre gyorsabban kezdtem mozgatni a fejemet rajta. Éreztem, hogy közel van, így egy kicsit lassítottam, Harry elégedetlenül hümmögött. Megfogta a tarkómat és ismét gyoirs tempóra ösztönzött. Ebben a pillanatban éreztem, hogy megrándul a számban és elélvez. Ki akartam köpni a spermáját, de aztán meggondoltam magamat és lenyeltem az egészet, mire Harrytől elismerő pillantásokat kaptam. Egy erőteljeset lökött rajtam, így elterültem az ágyon ő pedig fölém került és elkezdte csókolgatni a mellemet. Miután ezt megunta elindult egyre lejjebb, míg nem a puncimhoz ért. Ott felemelte a fejét, elégedetten rám kacsintott és rögtön bevetette magát. A csiklómat a kezével simogatta, izgatta, míg a nyelvével a lukamat nedvesítette be, majd megcserélte. Most a szájával kényeztette a csiklómat és közben felnyomott három ujját. Elégedetten nyögdécseltem. gyors tempóban ujjazott és nyalt egyszerre. Imádtam mikor Harry ezt csinálta velem, bár még nem sok alkalmam volt ezt kitapasztalni. Ebben a pillanatban éreztem azt a bizonyos bizsergést az alhasamban és szinte fröcskölve mentem el. Harry elégedetten tisztára nyalt, majd fölkúszott hozzám.
- Jó voltál - csókolt meg szenvedélyesen - Mehet? - kérdezte, majd megvárta míg bólintok és csak aztán hatolt belém. Mind a kettőnk száját jóleső nyögések hagyták el. Imádtam magamban érezni Harryt. Teljesen kitöltött. Rögtön gyors tempóban kezdett le mozogni.
- Harry - nyögtem mikor éreztem, hogy nem sok kell egy újabb fenomenális orgazmushoz, de ekkor lelassított, így esélyem sem volt elélvezni. Mikor már egy kicsit lecsillapodtam, ismét felgyorsult, de aztán megint lelassult.
- Kérlek - könyörögtem. Úgy éreztem menten sírva fakadok ettől a hirtelen jött szexuális feszültségtől. Annyira el szerettem volna élvezni, de úgy látszik Harrynek nem ez járt a fejében. - Kérlek Harry, hagyj elélvezni - belenézett azzal a gyönyörű zöld szemeivel az enyémbe, majd elmosolyodott adott egy gyengéd csókot a számra és gyors tempóba kezdett el lökni. Azt hittem megint le fog lassulni, de tévedtem. nem sokkal később éreztem az alhasamban azt a remegést, majd sikítva élveztem Harry farka köré. Harrynek még mindig nem sikerült elélveznie, ezért felültem és bekaptam a mellbimbóját, miközben ő még mindig bennem mozgott. Nem sokkal később ő is felért a csúcsra. Kimerülten húzódott ki belőlem és dőlt le mellém az ágyra. Egy ideig csendben ültünk, majd felültem az ágyba és a meglepetten pislogó Harry felé fordultam.
- Ideje menned - intettem hűvösön az ajtó felé. Harry zavartan nézett rám, de nem mozdult.
- Mi történt? Rosszul csináltam valamit? - túrt bele kétségbeesetten a hajába.
- Azt gondoltad szexelünk és akkor minden rendben lesz? - kérdeztem egyre jobban belelovalva magamat - Még mindig nem tudom megbocsátani azt amit a múltkor tettél. Menj nem akarom, hogy börtönbe kerülj - felült és ismét beletúrt a hajába.
- Már mondtam, hogy azt csak kitalál...
- Nem érdekel. Menj innen. A szüleim mindjárt itthon vannak - Harry még egy kis ideig reménykedve nézett rám, de aztán megadóan sóhajtott és kikelt az ágyból. Szótlanul néztem, ahogyan magára kapkodja a ruháit és elindult az ajtó felé, de ott még egyszer visszapillantott.
- Meg fogod bánni - ezzel elhagyta a szobámat. Szemeimből sós könny patakokban hullott és ennyi volt a fogadalmam, hogy soha többet nem sírok utána. Miért küldtem el? Mi ütött belém? Igaza volt Harrynek, már most bánom ezt a döntésemet.

8 megjegyzés: