Meg fogod bánni (Harry) +18

Ezt a sztorit Boo Dark kérte. Ne haragudj, hogy ilyen sokat kellett rá várnod, de nem túlzok, ah azt mondom még enni is alig van időm, ráadásul tegnap jöttem haza a nyaralásból és akkor nem jutottam géphez, e ha jutok is nem kezdtem volna el írni. Elvégre nem azért megy az ember nyaralni, hogy a gép előtt üljön, nem igaz? Remélem tetszik a sztori. Jó olvasást :)

Éreztétek már úgy, hoyg vége van az egész életeteknek? Mikor úgy érzed elárult azaz ember akiben a legjobban megbíztál? Én éreztem. A legjobb barátnőmben bíztam meg a világon a legjobban, míg ki nem derült, hogy életem szerelmével ágyba bújik. Akkor úgy éreztem menten megszakad a szívem. Mielőtt bármelyik is rájöhetett volna, hogy tudom a kis titkukat hazarohantam, összepakoltam és elmentem otthonról. Immáron ez két hete, de a fájdalom még most sem akar elmúlni. Úgy érzem elárultak, becsaptak. Ami a legjobban fáj, hogy a gyermekem apa nélkül fog felnőni. Elhatároztam nem is fog róla tudni milyen szemét volt az apja. Szép lassan elfelejtem és soha többet nem fogok az árulásukra gondolni. Legalábbis én ezt hittem....
Egyik nap hulla fáradtan értem vissza a szállodába. Íme ismét egy eredménytelen nap. Miért ilyen nehéz állást és szállást keresni? Ha így folytatom nem sokáig tudom kihúzni magamat abból a pénzből ami nálam van. Mivel többnyire Harry volt a kereső képes, mivel én még csak most fejeztem be az iskolát, így nem sok félre rakott pénzem volt. Fáradtan ledőltem az ágyra és már majdnem elaludtam, mikor türelmetlen kopogtatás hallatszott az ajtó felől. Megnéztem az időt. Este nyolc óra. Ki kopogtat ilyenkor? Úgy döntöttem figyelmen kívül hagyom és visszahanyatlottam az ágyra, de ebben a pillanatban olyan erővel kezdték el ütni az ajtót, hogy attól féltem betörik az ajtó.
- Megyek már - kiáltottam ki, mert attól féltem, ha nem adok semmiféle életjelet akkor betöri az ajtót. Az illető amint meghallotta a hangomat elhallgatott és türelmesen várt, míg odacsoszogok és a zárral bajlódom. Sosem tudom elsőre kinyitni. Amint végre megküzdöttem a zárral kitártam az ajtót, de amint megláttam ki áll az ajtó túloldalán be akartam csapni az ajtót, sajnos elkéstem vele. Harry berontott a szobába és becsapta maga mögött az ajtót. Mielőtt tiltakozhattam volna magához rántott és dühösen nézett bele a szemembe. Megfélemlítve néztem vissza rá. Mit akar tőlem?
- Mit képzeltél? - kezdett el teljes erejéből üvölteni. Sosem szerettem, ha kiabált velem, mert akkor mindig összerezzentem. Harrynek meg volt az a szokása, hogy akkor elveszíti a fejét és ekkor igazán megijedek tőle. Ezzel ő is tisztában van, talán ezért kezdett el üvölteni. - Egyszerűen csak ott hagysz? Ezt nagyon meg fogod bánni. Tudod mennyire aggódtam? Legalább egy levelet hagyhattál volna - az utolsó mondatát már normális hangerőn mondta, de így még félelmetesebbnek hatott. - Miért hagytál el? - kérdezte végül, mivel nem szóltam egy szót sem csak bámultam rá. Éreztem, hogy könnyek csorogtak végig az arcomon.
- Szerinted miért? - kezdtem el én is kiabálni. Hiába próbáltam türtőztetni magamat nem sikerült. Most hirtelen minden frusztráltságom a felszínre tört. Ki akartam végre adni a dühömet és az elkeseredésemet. - Te mit tettél volna, ha megtudod, hogy az egyik barátoddal ágyba bújok? Mit tettél volna? - ismételtem magamat, majd hangos zokogásba kezdtem. Harry értetlenül nézett rám, amiért csak még jobban sírtam. Próbáltam ellökni magamtól, de nem hagyta magát. Egyszerűen csak magához szorított és hagyta, had bőgjem ki magamat. Mikor végre elapadtak a könnyeim felemelte az államat és mélyen belenézett a szemembe.
- Nem csaltalak meg - mondta teljesen komolyan. Gyengéden megsimogatta az arcomat és meg akarta csókolni, de elfordultam, így csak az arcomat érte.
- Én nem így hallottam - mondtam végül közömbösen, de mind a ketten tisztában voltunk, hogy mennyire felkavar ez az ügy.
- Való igaz, hogy az a nő rám szállt és azt akarta, hogy titokban feküdjünk le, de én elhajtottam és mire hazaértem, hogy beszámoljak neked a történtekről már nem voltál ott. Vártalak, de hiába. Azt hittem valami bajod történt. Rettentően megijedtem - hitetlenkedve néztem rá és csak most tudatosult bennem milyen gyerekesen viselkedtem. Ha a szemébe nézek és egyszerűen rákérdezek akkor megkíméltem volna mindkettőnket ettől a sok fájdalomtól.
- Annyira ostoba vagyok - ostoroztam magamat. Harry halkan felnevetett.
- Igen az vagy - helyeselt mosolyogva, majd elkomolyodva nézett rám - Most megfizetsz azért a sok fájdalomért amit az ostobaságoddal műveltél - ezzel magához rántott és durván ajkaimra tapadt. Először annyira meglepődtem, hogy ledermedtem, de aztán átkaroltam Harry nyakát és szenvedélyesen viszonoztam. Harry nem szórakozott sokáig letépte rólam a pólómat és a szoknyámat és durván lelökött az ágyra. Ijedten néztem rá. nem szokott ilyen durva lenni velem.
- Harry - suttogtam. Figyelmeztetni akartam a baba miatt, de nem hagyott szóhoz jutni. Megint ajkaimra tapadt, majd percek múlva eltávolította rólam a bugyit és a melltartót. - Harry - próbálkoztam ismét, de dühösen nézett rám, így inkább csendben maradtam. Nagyon dühös lehet rám. Minden mozdulatán érezem a nyers dühöt, de nem tiltakoztam. Jogos a kiakadása, így csendben várakoztam, hogy most mi következik. Harry elővett valahonnan egy pici vibrátort és minden előzetes figyelmeztetés nélkül felnyomta a fenekembe. Hangosan felsikoltottam fájdalmamban. Ki akartam venni, de Harry lefogta a kezemet. Szó nélkül bekapcsolta a vibrátort, így az elkezdett rezegni. Annyira fájt, szükségem lett volna valami síkosítóra mielőtt feldugja, de Harry nem törődött vele.
- Ez a büntetésed és még örülhetsz, hogy ennyivel megúsztad. - lihegte, miközben ő is levetkőzött. A pólójával odarögzítette a kezemet az ágy támlájához, így szinte moccanni sem tudtam. Harry elkezdte a nyakamat csókolgatni, majd mikor a legkevésbé számítottam rá erősen megszívta. felnyögtem fájdalmamban, de egyéb hangot nem adtam ki. Biztos voltam benne, hoyg be fog lilulni. Harry megunta a játszadozást és keményen belém hatolt. Meg sem várta, míg megszokom méretét rögtön gyors tempóban kezdett el lökni. Megint felkiáltottam fájdalmamban, de Harry most sem törődött vele. Egy idő után a fájdalom helyét élvezet vette át és úgy éreztem mentem felzokogom a gyönyörtől. Elképesztő érzés volt, hogy a fenekemben a vibrátor, a puncimban pedig Harry farka. nem kellett sok és már éreztem is, ahogyan közelít az extázis.
- Harry - nyögtem ki a nevét, de ebben a pillanatban elélveztem. Harry rögtön utána követett és fáradtan rám hanyatlott. Egy ideig egyikünk sem szólalt meg, majd vettem a bátorságot és szólásra nyitottam a számat.
- Harry, eloldoznál? - kérdeztem, mire rögtön felpattan kioldozta a kezemet, majd egy hirtelen mozdulattal megfordított és eltávolította a vibrátort. Ezután maga felé fordított és gyengéden megcsókolt.
- Ugye élvezted? Túl durva voltam? - mosolyogva megráztam a fejemet és a mellkasához bújtam - Soha többet ne tedd ezt velem. Nagyon szeretlek - suttogta bele a hajamba. Mosolyogva ültem fel és néztem rá.
- Van számodra egy meglepetésem - Harry széles mosollyal az arcán nézett rám.
- Nincs annál nagyobb meglepetés, hogy végre megtaláltalak - mondta miközben végig simított az oldalamon. Éreztem, hogy egész testemben megborzongok, mire halkan felnevetett.
- Fogadjunk? - kérdeztem kacéran.
- Fogadjunk - kacsintott rám, mire halkan felnevettem, hisz tisztában voltam vele, hogy ebben a fogadásban ő nem nyerhet.
- Terhes vagyok - vágtam ki végül. Harry először annyira ledöbbent, hoyg csak nézett rám, majd szélesen lemosolyodott és elkezdett puszilgatni. Szorosan magához ölet és úgy zihált bele a nyakamba.
- Igazad volt te nyertél. Ez csodálatos meglepetés.